Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay, Katalin: A cenzúra szerepe a magyarországi természet- és orvostudományi szakirodalom kiadástörténetében

„... Az Orvosi Tár c. folyóirat szerkesztőinek a legmagasabb helyre beterjesztett kérelme tárgyában (febr. 4. 2936. sz.) a benne foglaltak engedélyezésével meg kell írni ... hogy a leszögezett szabályokhoz, a cenzúrát figyelembe véve, ennek előírásaihoz tartsák magukat ..." Aláírások: Johannes Nagy, D. Malonyay, Josephus Russerich, Bánffy Zsigmond, akik az irat hátoldalának tanúsága szerint a Helytartótanács elnöke és tanácsnokai voltak.

45 Az 1834. április 8-i tanácsülés határozatát — amely szintén pozitív volt — a 9732. sz. iratban közölték Lenhossék Mihállyal. Őt szólították fel, hogy az érdekelt feleket tájékoztassa. Külön hangsúlyozták, hogy a protomedicus „... ellenőrzésükről is a magasan előírt szabályok szerint gondoskodjék ... "

46 Az újabb engedélyek birtokában azonban csak 1838-ban folytatódott a folyóirat kiadása. 1843. április 21-én az Athenaeum c. lap olyan közleményt jelentett meg, amely szerint Biharban a lovak között takony kór járványt észleltek volna. Mivel ez komoly következményekkel járhatott (átterjedés veszélye más területekre), a Helytartótanács közegészségügyi jelentést kért Gombos Dániel

47 megyei főorvostól. A beszámoló korrektül bemutatja a megye egészségügyi helyzetét (egészségügyi személyzet létszáma, állat- és emberbetegségek előfordulása stb.), de nem szól takonykór megbetegedésről. A leközölt hír tehát tévesnek bizonyult.

48 A bécsi Polizei Zensur Hofstelle már az 1820-as évektől egyre erőteljesebben törekedett a magyar cenzúra apparátusának átszervezésére. Ez azonban csupán 1840-ben valósult meg, de ekkor már nem osztrák mintára, hanem a magyar viszonyokhoz alkalmazkodva, szabadabb, nem igazán szigorú és egyáltalán nem szabályszerű formában. Az átszervezés báró Mednyánszky Alajos (1784—1844) nevéhez fűződött, aki a hazai nevelésügyi reformtervezet mellett, annak szellemében dolgozta át a könyvrevízió alapjait. Fő elve az volt, hogy a cenzúra nem rendőri szervezet, hanem a nemzet nevelésének egyik formája, amelynek célja a nemzeti műveltség emelése, az irodalmi élet tisztaságának megőrzése azáltal, hogy a nem megfelelő színvonalú kiadványokat nem engedik terjeszteni a lakosság körében. A teljes sajtószabadságot csak az 1848-as forradalom egyik vívmányaként hirdették ki Magyarországon, ideiglenesen. A forradalom és szabadságharc leverése utáni cenzúrázás azonban már egy újabb fejezete a sajtótermékek ellenőrzésének.* KATALIN KAPRONCZAY, D. Univ. H-1023 Budapest, Török u. 12. HUNGARY 7 Gombos Dániel (1774—1843 után) orvosdoktor, Bihar megye rendes főorvosa volt. Munkája: Polgári élethez való lexikon... (földrajz, statisztika, nemzetiségi leírás, törvények), amelynek első kötete Debrecenben, 1837ben jelent meg. A többi hét kötetnyi anyag kéziratban maradt meg. 8 O. L. Hit. Fond C 60. Dep. Rev. Libr. 1843. Fons 11. pos. 19. Közli: Mályuszné: /'. m. 376. * Ez úton mondok köszönetet munkatársamnak, dr. Magyar László Andrásnak, az Orvosi Tárra vonatkozó latin nyelvű iratok helyes értelmezésében nyújtott értékes segítségért.