Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Gergely Ferenc: Az országos Gyermekvédő Ligáról (1906—1950)

lehetett volna feloszlatni, ha széles körben megsértik a dolgozók, a baloldali pártok, a fon­tos üzemek és a külföldi támogatók elemi szociális érdekeit. Ezt a miniszteri biztos nem vállalta, helyette körültekintően hasznosította az igénylők segítőkészségét, meggyorsította az intézmények helyre- és munkába állítását. Felettesei az erről szóló részletes jelentését elfogadták, a döntését helyeselték. Javaslatai között szerepelt, hogy a belügyminiszter he­lyezze hatályon kívül a liga feloszlatására vonatkozó rendeletét, helyette csak az autonó­miáját függessze fel, s rendeljen ki miniszteri biztost az ügyek vitelére. Ez 1947. február 10-én meg is történt. A liga új miniszteri biztosa Gerő Ernőné Fazekas Erzsébet, a Népjó­léti Minisztérium tanácsosa lett egészen az egyesület felszámolásáig. 50 A lét—nemlét kérdésének vázlatos áttekintése után nézzük: miből tudta fenntartani ma­gát a liga, s a munka mennyiségét és minőségét illetően mire volt képes? Az anyagiak előte­remtése folyamatos pénzügyi bűvészkedést igényelt. Ismét megszerezte a gyermeknap rendezésének és országos gyűjtésnek a jogát. 1947-ben 109 781 forint 15 fillért eredmé­nyezett ez az akció. Ebben az évben kapta vissza — részben — az 1944-ben nyugatra hur­colt ingóságait. A Bánffy utcai Otthonban befalazott értékek is segítettek. Felhasználta a nemzetközi segélyakciók valamennyi lehetőségét. 1948 őszéig valutát, tartós élelmiszere­ket, használt ruhát és cipőt, fehérneműt, valamint takarókat szerzett ilyen módon. Volt olyan intézmény, amelyik művelésre alkalmas területet kapott a földreform keretében az önellátás megszervezése címén. A Kunszentmárton és Vidéke Hitelszövetkezet két épületét ajánlotta fel leány- és fiúinternátus céljára. A Népjóléti Minisztérium által kiutalt tartásdí­jak — például a menekült görög gyermekek után — segítettek valamit. 51 De fontos költség­vetési tétel volt a NEKOSZ-szal és a Jointtal kötött szerződés értelmében befolyt összeg is. A ligával gyermeküdültetési szerződést kötő MAV, a tatai szénbányák üzemi bizottságának dotációja, Cegléd város évi támogatása, a győri vagongyár segítsége, valamint a Central Sanitaire Suisse áldozatvállalása mind-mind nélkülözhetetlen része volt a szükséges anya­gi-pénzügyi fedezet előteremtésének. Egyébként minden lehetőséget megragadott a liga vezetése, hogy rendkívüli segélyt sajtoljon ki a Népjóléti Minisztériumból. És, szerencsére, a fővárossal való összezördülések alkalmával — anyagi természetű viták esetében is — Gerőné kiállt a liga, azaz saját működési területe mellett. Sternnek egyre kevesebb esélye volt vele szemben. Azok az intézmények, amelyek a front közeledésekor menekülni kényszerültek, igyekez­tek minél előbb eredeti helyükre visszatérni. Másoknak a szovjet katonák kiköltözése — többnyire 1947-ben — tette lehetővé az újrakezdést. 1945 szeptemberétől öt, 1946-ban újabb három, tehát összesen nyolc intézetben gondozott naponta átlagosan négyszázötven­ötszáz gyermeket ötvenfőnyi személyzet tizenöt kirendelt tanárnő közreműködésével. A Balaton-parti üdülőtelepek sokféle igényt elégítettek ki, de a legbonyolultabb feladatot mégiscsak az 1949 októberében már hatszázhúsz főnyi menekült görög gyermek gondozá­sa, nevelése és oktatása jelentette. 52 A liga életére az ország egész életére jellemző kettős­ség nyomta rá a bélyegét: egyfelől erején felüli munkát végzett, csekély eredménnyel, más­50 Új Magyar Központi Levéltár (UMKLt.) XXVII-c-2-283-1945. FLt.XXI-508-c-IX.1311-1945., OL. P.1078.II­1067-1945., Uo., 11-2267-1946., Uo. III. 1412-1945. 51 Uo., 16-129-1948., Uo., 4-635-1947., Uo., 11-2267-1946., UMKLt.XIX-c-l.g.III-3-108318-1948. 52 FLt.XXI-508-c-IX.-24-1945., Szabad Nép, 1947. december 16., OL. P. Iö78 XII-2570-1946., Uo. 14-4330­1950.

Next

/
Oldalképek
Tartalom