Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia
ban valóban létező társadalmat rajzolt meg. Nem pusztán írói fogás volt ez, inkább az áhított állam-eszmény reális megvalósíthatóságának hite. Vairasse regényével indult el az utópia műfajában az a reális irányzat, miszerint ideológusai nemcsak álmodoztak egy eszményibb államról, hanem fanatikusan hittek elképzeléseik valóra váltásában. A patriarkális család forma helyett kb. 1000 lakost magukba foglaló kommunisztikus közösségekben — az ún. osmasiákban — a családi nevelés megszűnésével a társadalmi nevelés válik általánossá. Az utópista szocialista pedagógia erénye a fizikai munka bekapcsolása a nevelés folyamatába, egészséges és természetes életszemlélethez vezet. Az iskolázás első fokozatában (7—14 életévig) a fizikai munka folyik, a továbbiakban a legtehetségesebbek a szellemi munka kedvéért felmentést kapnak. A tehetség tisztelete és a képességek teljes kifejtésének lehetővé tételének kérdésében eltért az utópista szocialistáktól, akik az emberek intellektuális egyenlőségét hirdették. 58 A széleskörű értelmi nevelésben a tudományok és a művészetek nem egyforma arányban kapnak helyet. Az alapos természettudományi képzés kívánalmait Vairasse teljesen figyelmen kívül hagyta; így az orvos- és a természettudományok elsajátításáról is megfeledkezett. Ebben messze elmaradt az utópista szocialista pedagógia és a felvilágosodás materiális szemléletétől. Morelly a francia materializmus lockei-helvetiusi vonalának megfelelően, úgy vélte, hogy az emberi pszichikum születésekor abszolút értelemben „tabula rasa", vagyis „az ember úgy jön ki a természet kezéből — írta —, hogy egyaránt híjával van mindenfajta akár metafizikai, akár erkölcsi eszmének és csak azzal a képességgel van felruházva, hogy befogadja őket. " 59 Álláspontjával lényegében a francia materializmus antropológiai szemléletét képviselte. Az ember biológiai lénye eszerint a természet produktuma, a társadalom pusztán előnyös vagy káros közeg lehet a biológiai természetű szükségletek kielégítéséhez. 60 Morelly a nevelést „fetisizálta ": az ésszerű társadalom emberének minden természetes adottságát kifejleszteni és ezzel az embert a szabadságra előkészíteni! Vairasse-szal ellentétben a család társadalmi nevelő funkcióját hangsúlyozta, bár az utópizmusra jellemző rideg racionalitással szabályozta a családi-házassági kapcsolatokat. Tizenöt-tizenhat éves korban kötelezővé tette a házasságot. Az újszülöttek fizikai gondozásában nagy szerepet juttat az anyának, aki maga táplálja gyermekét. A tribusok fejei kísérik figyelemmel a szülők gyermeknevelési teendőit és a gyermekek gondozását. A társadalmi nevelés ötéves korban kezdődik mindkét nem részére egyforma arányban. Morelly oktatási rendszerében nagy szerepet kapnak a természettudományok. Míg az erkölcsfilozófiái és metafizikai tananyag stabil, addig a természettudományos kérdések iránti érdeklődés — a természettudományi-technikai anyag állandó gyarapodása miatt — határtalan. Az irodalomnak és a művészetnek is szélsőségesen utilitarisztikus szerepet szánt. Szerinte az általuk folytatott nevelés fő feladata, hogy a természet morális és fizikai szépségét hirdesse. 61 A francia utópista regényirodalom elsősorban mint az elméleti és a történeti folytonosság képviselője jelentős, éspedig főként pedagógiatörténeti szempontból. Mégis szükséges ezt a korszakot megemlíteni. Egyrészt azért, mert az utópista szocializmus elméleti és gyakorlati Pataki Ferenc: i. m. 46—52. Morelly: Le code de la nature ou le véritable espirit des lois de tout temps négiglé ou méconnu. Paris, 1755, 16. Marx, Karl— Engels, Friedrich: Müvei. Bp. 1963, 1. kiad. 3. köt. — Az ember biológiai és társadalmi léte, viszonyának problematikája és kidolgozása. Pataki Ferenc: i. m. 66.
