Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia

kell lennie. Minden naivitása ellenére zseniális kutatási programot állított fel, melyben az egymástól elszakított elmélet és gyakorlat egyesítésének gondolata bukkant fel.

68 A tudósaik közül a legfontosabb szerep a fiziológusé, ezért az emberről szóló tudomány tárgyában írt emlékiratot

69 egyenesen nekik ajánlotta: „ ...valamennyi tudomány művelői közül Önök azok" — írta —, „akiktől a leghasznosabb véleményeket kaphatom, s legelőnyösebb módon kapcsolhatom össze és egyesíthetem erőimet tevékenységünk közös célja: az emberi nem sorsának megjavítása érdekében. "

70 Az európai népek egyetemes társadalmát újjászervezni és az emberi faj sorsát jobbá tenni, csak tudományos forradalom útján lehetséges. Mindennek alapja az emberről szóló tudomány, amely „fiziológiai ismeretekre épül majd, be fogják vezetni a közoktatásba, s azok akik e tudomány emlőin nevelkednek, felnőtt korukban ugyanazzal a módszerrel fogják kidolgozni a politikai kérdéseket, amelyet a fizika más ágaiban alkalmaznak, az illető területre tartozó jelenségek tanulmányozására".

11 Saint-Simon talán egyetlen, aki a fiziológiának és az orvostudománynak juttatta a legfőbb helyet a társadalom megjavítása érdekében. Az orvostudomány és a fiziológia tudományos alkalmazása révén ismerhető meg a legteljesebb mértékben az ember. Az emberről szóló tudomány tárgyában írt értekezésében megállapította, hogy e tudomány fejlődése érdekében a legnagyobb lépéseket Vicq-d'Azyr, Cabanis, Bichat és Condorcet tették. Közülük is kiemelte az anatómiát és részletesen elemezte Vicq-d'Azyr bonctani és fiziológiai munkásságának tervét. A korszak filozófusainak — idézte az agy-anatómust — kötelességük lenne belekóstolni ebbe a tudományágba, mert az összehasonlító anatómia visz legközelebb a fiziológiai jelenségek megismeréséhez.

72 A filozófia alapja a csillagászat és az élettan, mivel ezek — Sait-Simon szerint — a „kis" és a „nagy" világ tanulmányozására szolgálnak. A csillagászat a világegyetem megismerésének eszköze; „az élettan a világegyetem tanulmányozása kis mértékben, mivel az emberi értelem jelenségének leginkább filozófiai felfogása az, ha az ember agyát olyan kis gépezetnek tekintjük, amely fokozatosan végrehajtja mindazt, ami a világegyetemben történik".

17, A fiziológus konkrétan a szerves testekben végbemenő jelenségekkel foglalkozik. A belgyógyászati diagnosztika feladatát is a fiziológusra bízta, mikor azt mondta, hogy betegség esetén az ő feladata megállapítani, hogy a beteg mit érez ma és milyen állapotban lesz holnap.

74 Nyilas Vera: Előszó. (Saint-Simon) Saint-Simon, Claude Henri de: Válogatott írásai. Bp. 1963, 13. — Leroy, M.: La vie véritable de comte Henri de Saint-Simon. 1925; Gurevitch, G.: Le fondeleurs français de la sociologie contemporaire: S-S. et P. J. Proudhon. 1956; Zsigmond L.: Saint-Simon. 1977. Saint-Simon, Claude Henri de: Mémoire sur la science de l'homme. Paris, 1859. — A tanulmány 1813-ban készült. Saint-Simon, Claude-Henri de: Válogatott írásai. Ford.: Justus Pál, Bp. 1963. Emlékirat az emberről szóló tudomány tárgyában. Levél a fizológusokhoz. 158. Saint-Simon, Ch.: Oeuvres choisies. 1—3. 1853. — Gyűjteményes kiadás, összes müvei, tanítványaival közösen, B. P. Enfantinnel közösen együtt 46 kötet, ebből 11 kötet Saint-Simon műve. Saint-Simon, Claude-Henri de: i. m. (69. lábj.) 160. Saint-Simon: i. m. 69. lábj. 89. Saint-Simon, Claude-Henri de: i. m. (69. lábj.) Eletem története. 38. — A négy töredékből álló önéletrajz eredeti címe: Histoire de la vie. Megírásának ideje: 1808, 1809, 1812. Saint-Simon, Claude-Henri de: i. m. (69. lábj.) Egy genfi lakos levelei kortársaihoz. 63. — A mű eredeti címe, a megjelenés adatai: Lettres d'un habitant de Genève á ses contemporains. 1802. A szerző első műve.