Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia
ÁLLAM-MODELLEK (UTÓPIÁK) ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGY SZOCIOLÓGIA 1 VIDA MÁRIA „Minden jóakaratú embernek kijár és mérhetetlen feladat: a feladat, hogy az együttlét viszonyait rendezzék az igazság, az igazságosság, szeretet és szabadság szellemében. " (Erasmus) A társadalomtudományok ténylegesen a XVIII. század végére alakultak ki, ezen belül a szociológia elmélete, illetve módszertana csak a XIX. században vált a kutatás kiindulási pontjává. A társadalom kérdéseivel azonban már az ókorban is foglalkoztak, bár — mivel a fogalmat még nem ismerték — ezért a mindenható államot vélték az emberi együttélés egyedüli keretének, és az államtan keretein belül fejtették ki ítéletüket az emberi közösségről, melyet ma társadalomnak nevezünk. Korunk szociológiakutatását elsősorban az érdekli, hogy milyen a valóságos társadalom; az ókor filozófusai, a középkori egyházatyák és az újkori természetjogászok viszont azt fejtegették, hogy milyen legyen az ideális állam-forma. Nem a valós társadalmat és jelenségeit írták le, hanem az általuk elképzelt vagy helyesnek tartott társadalmi berendezkedést állították „modellül" kortársaik elé. A modern orvostudományban napjainkban fokozatosan az a felismerés vált általánossá, hogy a betegségek okainak, illetve a gyógyulás feltételeinek jelentős hányada szociális eredetű. Mivel az ember életeleme, speciális milliöje a társadalmi környezet, ezért a társadalmi lét az organizmus valamennyi működésére rányomja bélyegét. A szociális vonatkozásokon kívül a betegségek megelőzésének és gyógyításának gyakorlati kérdései külön társadalmi dimenziót jelentenek az orvostudomány számára. Kórházak, rendelők, gyógyszerekkel és műszerekkel való ellátás, szakemberek kiképző komplex létesítmények magasrendű szervezettsége, koordinációja szükséges, hogy az orvostudomány feladatát megfelelően végre tudja hajtani. Ennek állapota, minősége és fejlettségi foka nagyrészt az orvostudományon kívül álló társadalmi tényezők — a gazdasági és a politikai helyzet — fúggvé1 A szerző e tanulmánya a Londonban 1972-ben rendezett Nemzetközi Orvostörténeti Kongresszusra készült kötetben jelent meg. Adatai: Vida, M.: State-Models (Utopias) and Sociology of Medicine. Medical History in Hungary 1972. Press to the XXIII International Congress of the History of Medicine. (London) Comm. Hist. Artis Med., Suppl. 6 (1972), 11—38. A szociológia ezekben az évtizedekben nem elfogadott disciplina, ezért jelentős ez a publikáció. Címe alapján az egészségügy szociológia tárgykörrel foglalkozik, társadalmi-politológiai vonatkozásokhoz szorosan kapcsolódik. A téma aktualitásán túl az emlékkönyvbe azért vettük be, mert az egykori főszerkesztő, Antall József, eredetisége, új szempontjai, vizsgálati módszere miatt a szerzőnek írott véleményében magyar nyelven való megjelenését javasolta. Kívánsága ezzel teljesül. A tanulmány átdolgozásra, bővítésre került, továbbá az eltelt időszak szakirodalmával bővült, (föszerk.)
