Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia
nyei. Az egészségügy tehát nemcsak megjelenési formája az orvostudománynak, hanem anyagi alapja is, mivel biztosítja a kutatás és a fejlődés költséges lehetőségeit és az ismeretek társadalmi kontinuitását. Az orvostudomány tárgyában és funkciójában bővelkedő szociális elemek miatt nem véletlen, hogy régebben a szociológia érdeklődése kizárólag orvosi természetű problémák, az orvosok figyelme szociológiai kérdések felé fordult, — és ezen a ponton összetalálkozott az orvos és a szociológus munkája. 2 Az orvosi szociológia legkorszerűbb és legelfogadottabb rendszerezője, Robert Straus amerikai szociológus két fő területre osztotta az orvosi szociológiát. Egyik a sociology in medicine, melynek a betegségekkel szembeni szociális reakciók vizsgálata a feladata; a másik a sociology of medicine, mely az egészségügyben meglévő tiszta szociológiai elemeket tárja fel. A sociology of medicine vagyis az egészségügyszociológia az egészségügy struktúrájával, szervezettségével, az abban érvényesülő értékrendszerekkel és szerepviszonyokkal foglalkozik. 3 Az egészségügy szervezetét történelmileg a kórházrendszeren keresztül lehet vizsgálni, így a sociology of medicine kutatásainak központjában a kórház intézménye áll, amely az orvos és a beteg találkozásának specifikus helye. A kórház szerepe különösen a XVIII. századtól kezdve vált általános orvostudományi jelentőségűvé, amikor az oktatás és a kutatás Boerhaave kezdeményezésével bevonult a kórtermekbe és a klinikai oktatás lett az orvosképzés alapja. A kórház fogalma alatt továbbá pedig az orvosok, az ápolószemélyzet és a kórházi adminisztratív szerveknek — a betegápolás érdekében kifejtett — működése értendő. 4 Tanulmányunk az ókortól napjainkig elképzelt ideális társadalmat megrajzoló utópiák egészségügyét és egy-egy korszak orvostudományának fejlettségi fokát vizsgálja. A probléma ilyen irányú felvetése azért sem érdektelen, mert a szociológiai felméréseken keresztül elvezet a filantropizmushoz, ez pedig magába foglalja a humanisztikus, szocialisztikus és kommunisztikus eszméket. A történelem utópiái Az utópia elnevezés — görögös értelme szerint — ,sehol sem ' — a XVI. században élt államférfitól, Morus Tamástól származik, aki kommunisztikus államregényének: az Utópia (1516) címet adta. Jelentése a görög u fosztóképző és a toposz (hely) szóból kb. seholsincs ország. Szószerinti értelmezésben a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségeitől elvonatkoztatott, az adott körülmények között meg nem valósítható, eszményinek elképzelt társadalmi, állami és politikai rendszer egy olyan képzeletbeli országban, ahol ezt megvalósítottnak ábrázolták. A Morus műveiből született irodalmi műfaj azonban a fogalom megszületésénél sokkal korábbi eredetű, hiszen már az ókorban és ezt követően a középkorban 2 Buda Béla: Az orvostudomány és az egészségügy szociológiája. Valóság, 1964, 10. sz. 52—64. Vö.: Parsons, Talcott: The Social System. Clencoe, Illinois, 1951; Süsser, M. W.— Watson, W.: Sociology in Medicine. London, 1962. 3 Straus, Robert: The Nature and Status of Medical Sociology. American Sociological Review, 1957. Vol. 22. 200—204. 4 Rhode, J. J.: Soziologie des Krankenhauses. Zur Einführung in der Soziologie der Medizin. Stuttgart, 1962. — A kórház szociológiai aspektusainak enciklopédikus tárgyalása.
