Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Schultheisz Emil: Filozófia a humanizmuskori orvosi stúdiumban
(ill. szükségesnek) valamennyi tudomány és művészet számára: az analytikus, a synthetikus és a definitív módszerét, de a synthetikus és analytikus eljárás szükségességét nyomatékosan hangsúlyozva, azt részleteiben is kifejtve, magát a metodikát megerősítette. 51 A humanista logika, ill. dialektika igen nagy befolyású tanára Petrus Ramus, 52 akinek Európa csaknem minden egyetemén voltak tanítványai. Közöttük feltűnően sok az orvos, legtöbben követői, néhányan később ellenfelei. Tanai nagy hatással voltak az orvosi stúdiumokra. A kálvinista Ramus a párizsi egyetem ars tantervét reformálja 1550-ben tartott és publikált beszédében: Pro philosophia Parisiensis Academiae disciplina. Ez néhány év múlva német egyetemeken is ismertté vált. Hatása csaknem nagyobb itt, mint a francia egyetemeken. 53 Párizsban Ramus tantervét a katolizált IV. Henrik ún. reformja szorítja háttérbe, ami másfél évszázadra meghatározza a tanulmányi rendet. A személyét, logikai tanait s főleg filozófiai irányzatának hovatartozását illető heves viták és a nézetkülönbségek ellenére nem kétséges, hogy Ramus a maga módján Arisztotelész követője akkor is, ha nemegyszer támadja őt. Még az sem szól ez ellen, hogy a fogalmi szillogizmus helyébe a „dolgokkal" való érintkezést, a logika helyébe a retorikát kívánta tenni, amiben Lorenzo Valla tekinthető elődjének. Nem hiányzik az elismerés, a dicséret, sőt kifejezetten védi is a Stagiritát, ahol ezt szükségesnek látja. Mint Melanchthon, Ramus is egy tiszta, helyesen értelmezett és magyarázott Arisztotelészért szállt síkra. Kortársa, Beurhusen joggal írja róla: „ etiam vere Aristotelicus, qui maxime ex Aristotele deducens, omnia praecepta cum Aristotele legibus congruentia retineat. " >4 A Ramus féle logikai felosztás nagy didaktikai előnye a világosabb, a még nem képzett hallgatók számára is érthető tagolás. Valószínűleg ez is egyik magyarázata a német egyetemek orvosi karain is kedvelt ún. PhilippoRamismusnak. Ramus ugyanazt a célt tűzte maga elé tanárként is, mint Melanchthon. Éppen egy nagyhírű német orvos, Libavius ír róla elismeréssel tanainak elemzése kapcsán. 55 Ramus legtöbb követője, ill. tanítványa német egyetemeken tanít. Alig találni egyetemet, mely ebben a korszakban valami módon ne lett volna kontaktusban a ramismussal. Ami a ramismusból hiányzott, az az önálló metafizika, amit Ramus a logikával azonosként kezelt. Tulajdonképpen ebben is kora gyermeke. Tudjuk, hogy a humanizmusnak, a legtöbb humanistának ez iránt nem volt érzéke. A metafizikát nem önálló tudományként kezelték mindaddig, míg a „megújított Arisztotelész" nem vette át ismét domináló szerepét. Auctor logicae Áttekintve a reneszánsz egyetemek filozófiai tananyagát, benne a medicina teoretikus, filozófiailag fundált tankönyvi kommentár-irodalmát, az első szembetűnő irányzat az arisztotelizmus. Az arisztotelizmus szellemében művelték évszázadokon át a medicina elméletét, miközben az orvosok nemcsak követői voltak Arisztotelésznek, de a Stagirita tanainak 51 De methodis lib IV. 197. Ld. ehhez még Petersen op. cit. 213—214. 52 Pierre de la Ramée (1515—1572). Rétorizálási kísérlete Apáczai Csere János érdeklődését is felkeltette. Ramus alapján írta meg Logikácskáját (1654). Vö. Kemenes Pál: A humanisták szerepe a XVI. század orvosi gondolkodásában. Orvosi Hetilap 132. (1991) 647—48. 53 Leges et statuta in usum Academiae et Universitatis Parisiensis, nyomtatásban először 1600-ban jelent meg. 54 Dialectica, 1588 kiadás alapján, p. 13. (Vö. Petersen op. cit. 131.) 55 Libavius: Collalio dialectices Melanchtonis et Rami; a részletes irodalmat Id. Petersen op. cit. 133.
