Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Schultheisz Emil: Filozófia a humanizmuskori orvosi stúdiumban

terjesztői is. A. Birkenmejer mondta ki először, hogy az orvosoknak nem csekély szerepük volt az arisztotelészi írások bevezetésében. 56 Arisztotelész a 6. század óta a nyugati tudományosság alapja. Közvetítője a későrómai Boethius (480—524), aki a Kategóriákat és a Peri herméneiaszt latima fordította és kom­mentálta. Saját logikai írásaiban is Arisztotelész gondolatát közvetítette. 57 Arisztotelész tanát egészen a 12. századig logikai írásainak ez a töredékes de nagy jelentőségű hagyomá­nya, a Logica vetus jelentette. Ezt értékelték a muszlim filozófusok, amikor a „logika szer­zőijének nevezik. 58 A 12. században egy velencei klerikus, Jacobus fordítja több írását. Kiegészíti a logikai korpuszt az Analytica priora, az Analytica posteriora, a Topica és a Sophistici elenchi fordításával. Ezek, a Logica nova címmel említett írások gyorsan terjed­tek és a középkori tudomány alapjául szolgáltak az első, Abaelard (1079—1142) által írott kommentárokkal, melyeket Párizsban készített. 59 Ezzel csaknem egyidőben (1120—1140) kezdődött Avicenna koncepciója alapján Arisztotelész természettudományos és orvosi (élettani, lélektani) írásainak feltárása Toledóban. 60 Dominicus Gundissalinus és Petrus Hispanus munkásságával, majd néhány évtized múlva Gerardus de Cremona (1114— 1187) és fordítói köre által produkált müvek, az Avicenna-féle felosztás alapján készült Collectio secunda naturalium egészítik ki az arisztotelészi opust. 61 A 13. század végén már nagy számban voltak Arisztotelész fordítások éspedig nem csak arabból, hanem ha jóval kisebb számban is, de eredeti szövegekből is. Albertus Magnus és Aquinoi Tamás révén került Arisztotelész az egyházi filozófia élére. A fordítások teljességének ideje a 14. század, amikor is csaknem teljessé válik az arab-latin és a görög-latin fordításokból eredő Arisztote­lész-recepció. Ezt az „új tudományt", amely most már a Corpus Aristotelicumon nyugszik, fogadja be a párizsi egyetem. Ettől kezdve válik a tradicionális artes liberales részévé az arisztotelészi alapokon nyugvó scientia, és lesz a magasabb fakultások curriculumának is része. A korai Aristotelismus, egybeesvén az egyetemek keletkezésével, meghatározta az egyetemi stúdiumot. A logika és dialektika mellett előbb az artes keretében, majd ott és a magasabb fakultásokon előadják az akkori ismeretek szerinti teljes Arisztotelészt. Párizsban a 13. századnak már az első felében a philosophia naturalist (metafizika, matematika, fizi­ka) a philosophia practicát (teológia, ökonómia, politika, etika) és a philosophia rationalist (retorika, grammatika, logika). 1234-ben a párizsi egyetemen a Stagirita minden addig megismert munkájának előadását előírta a Chartularium, ill. Statútum. 62 Ahogy Párizsban az artes fakultáson előadott philosophia naturalis a medicina stúdium propedeutikája lett, Birkenmejer, A.: Le rôle joué par les médecins et les naturalistes dans la réception d'Aristote au XHIe siècles. In: La Pologne au Vie Cong. Int. des Sciences Hist. Varso 1930. 1—15. Ld. ehhez még Kristeller, P. O.: op. cit. (1976) 89. Grabman, Martin: Mittelalterliches Geistesleben. München 1936. Bd. II. (Aristoteles im Werturteil des Mittelalters) 63—96. Shehaby, Nabil: The Propositional Logic of Avicenna. Boston, 1973. Gilson, Etienne: Héloise et Abélard. Paris, 1938. Schipperges, H.: Zur Rezeption und Assimilation arabischer Medizin im frühen Toledo. Sudhoffs. Arch. 39. (1951) 53 ff., ua. Das griechisch-arabische Erbe Toledos und sein Auftrag für die abendländische Heilkunde. Sudhoffs Arch. 51. (1957) 113 ff. Aristoteles latinus Naturaliájához a következő írások tartoztak: Parva naturalia, De anima, Physica, De animalibus, De generatione et corruptione, De caelo et mundo, De meteorologicis. „Statútum facultatis artium de modo docendi et regendi in artibus, deque libris qui legendi essent". A Chartularium szövegét közli Grabman (1936) op. cit. 180 ff.

Next

/
Oldalképek
Tartalom