Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
KÖNYVSZEMLE / REVIEWS - Maiolica e incisione. Tre secoli rapporti iconografici. A cura di Grazia Bisconti Ugoli-ni, Jacqueline Petruzzelis Scherer, con la collaborazione di Claudio Saisi (Kapronczay Katalin) - Bonadonna, Gianni: Donne in medicina (Kapronczay Katalin) - Le cere ostetriche romane di Giovanni Battista Manfredini (Horányi Ildikó)
Maiolica e incisione. Tre secoli di rapporti iconografici. A cura di Grazia Biscontini Ugolini, Jacqueline Petruzzelis Scherer, con la collaborazione di Claudio Saisi. Milano, Neri Pozza Ed., 1992. 245 p., ill. (részben színes) 1992. április 29—szeptember 15. között reprezentatív kiállítás színtere volt a milánói Síorza-kastély. A „Majolika és metszet — az ikonográfiái kapcsolat három évszázada" címet viselő kiállítás alapgondolata szerint párhuzamosan tárja a szemlélő elé az eredeti grafikai ábrázolást (metszet, tollrajz, akvarell stb.) és az általa ihletett hasonló motívummal, jelenettel díszített majolika tárgyat. Az anyaggyűjtés a 16—18. századi műalkotásokra terjed ki, természetesen az itáliai köz- és magángyűjteményekben fellelhető tárgyakat alapul véve. Néhány váza, korsó, kancsó kivételével zömmel tálak, tányérok díszítésére használták fel a metszetekről, rajzokról, festményekről ellesett motívumokat. Vannak olyan tárgyak, amelyekre teljes egészében, minden részletében hűen másolták át az ihlető rajzot, metszetet. Sok esetben csak a fő motívumok egyeznek meg, részleteiben már különbözik a majolika-festsmény az eredetitől („rá lehet ismerni" — asszociatív élmény), számtalanszor csak egy-egy alakot, vagy az eredeti ábrázolás egy-egy részletét emelte ki a majolika tárgy festője. Előfordul, hogy egészen más környezetbe helyezve látjuk viszont a kiemelt figurát (pl. egy harci jelenet parancsnokánakjellegzetes mozdulatával ábrázolt férfi-alakot helyezték hangulatos kerti környezetbe). Az ábrázolt jelenetek tartalmi szempontból több csoportba oszthatók: jelentős részük mitológiai illetve bibliai ihletésű, de van néhány egzotikus tájakon és környezetben játszódó életkép is közöttük. A hétköznapok jellegzetes figuráit és szituációit is megtaláljuk, pl. a vándor könyvárus kissé komikus alakját, vagy a menhely felé vánszorgó koldusok és elesettek szomorú menetét. Ebbe a kategóriába tartozik az öt koldust ábrázoló metszet illetve majolika-festmény, amely egyértelmű utánérzése Pieter Brueghel híres „Vakok" c. festményének. A szép kivitelű fotókat tartalmazó kötet kiállítási katalógusnak készült. Gian-Carlo Bojani, Giovanni Romano, Grazia Biscontini Ugolini és Jacqueline Petruzzellis Scherer bevezető tanulmánya betekintést ad a téma mélyebb összefüggéseibe. Kapronczay Katalin Bonadonna, Gianni: Donne in medicina. Prefazione di Rita Levi-Montalcini. Milano, Rizzoli, 1991. 323 p. ill. Sokan és sokszor feldolgozták már a nők szerepét a különféle tudományágak alakulásának történetében, nehézségeiket a szakmai elismertségért folytatott mindennapi küzdelemben. Ez vonatkozik az orvostudományra, a nők alaptermészetéhez meglehetősen közel álló ápoló-gyógyító tevékenységre is. Ezt az irodalmat gazdagítja ismertetett kötetünk, amelyről túlzás nélkül állítható, hogy érdekes felépítésű és tematikájában gazdag. A munka időhatárait illetően elmondhatjuk, hogy a szerző az emberiség történetét szinte teljes egészében áttekintette, hiszen az ókori medicinától egészen napjainkig terjed a téma feldolgozása. Az utolsó fejezet bizonyos futurológiai elemeket is tartalmaz, mivel a meglehetősen elnőiesedetet orvostudomány jövőjét taglalja. A többé-kevésbé ismert ápolónők és orvosnők életútjának leírásán túlmenően két olyan férfi-orvos pályafutását is felidézi, akik az asszonyok, anyák gyógyításában elévülhetetlen érdemeket szereztek a 19. században. Semmelweis Ignácról és Joseph Listerről van szó. Az egyes fejezetek mozaikszerűen követik egymást és kapcsolódnak össze egy egységgé. A kissé eklektikusnak tűnő feldolgozás végül is színes körképet nyújt a nők gyógyító tevékenységéről a különféle korokban és kultúrkörökben. A szerző élvezetes, szinte könnyed stílusban írta meg gazdag szakirodalomra támaszkodó kutatásai eredményét. A feldolgozott irodalmat a könyv végén, fejezetek szerinti tagolásban tünteti fel, a kötethez külön személynév-mutató is csatlakozik. Kapronczay Katalin Le cere ostetriche romane di Giovan Battista Manfredini. (Hrg.: Bovi, Tina — Palma, Wilma Di — Malacrida, Lorenzo Marri). Comune di Roma. Assessorato alla Cultura. Roma, Quasar, 1991. 101 p. ill. A sok színes és fekete-fehér illusztrációt tartalmazó katalógus a római Museo Nazionale di Storia dell'Arte Sanitaria gyűjteményéből Giovan Battista Manfredini viaszszobrász szülészeti tárgyú moulageait mutatja be. A múzeum a régi S. Spirito in Sassia kórház épületében található, ahol XIV. Benedek pápa (1740—1758) uralkodása alatt már anatómiai múzeumot létesítettek. A kiadványban közölt katalógus és fotóanyag mellett Öt tanulmány alapján kaphatunk értékes információkat a korabeli római szellemi életről, a szülészet, mint tudományág fejlődéséről, a múzeum kialakulásáról, és az anatómiai viaszszobrászet jelentőségéről.
