Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

ADATTÁR / DOCUMENTS - Plavecz Tibor: Magyar honvéd- és katonaorvosok tapasztalatai az első világháborúban

A világháború orvosi veszteségei a Monarchiában szomorúan igazolják, hogy mennyire tévedett és téved a közhit az orvosi frontszolgálat tekintetében, nevezetesen a Monarchia hadseregében ezek a veszteségek a következőkép alakultak: A sikeres háborúviselés szempontjából ugyan egyformán fontos úgy a frontbeli, mint a „Hinterland

"-ban teljesített szolgálat, de azért az embernek a legdrágább kincse ezen a világon mégis csak az élete, aki ezt viszi kockára, az a legnagyobbat és a legtöbbet adja, mit csak adhat, és ezen az alapon aztán mégis csak arra az igazságos következtetésre kell jutnunk, hogy a frontteljesítmények megítélését a drótakadályoktól kezdődőleg kell hátrafelé haladva elbírálni. Mindenkinek akár nyíltan, akár csak a bensejében be kell látnia, hogy minél közelebb tol valakit előre a szolgálati szabályzatban előírt beosztása a drótakadályokhoz, annál nagyobb %-ban kockáztatja a legdrágább kincsét, az életét, legyen az fegyveres közkatona, irányító tiszt, vagy fegyvertelen orvos, „Tragtierführer", vagy sebesültvivő stb. a/ megsebesült összesen b/ elesett összesen cl fertőző betegségben meghalt összesen ál fogságba került összesen 718 orvos 196 orvos 420 orvos 422 orvos Összes orvosi veszteség tehát 1756 orvos Dr. Kemény Gyula altanácsnok-orvos