Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

ADATTÁR / DOCUMENTS - Plavecz Tibor: Magyar honvéd- és katonaorvosok tapasztalatai az első világháborúban

és 40 gram helyett), ami Caloriákra átszámítva 1480 C. tett ki. (Boroevic tábornagy törzskarába beosztott főintendáns adatai nyomán.) A hiányos táplálkozás feltűnően éreztette hatását a sebesültek és betegek lassúbb gyógyulásában, az igen lecsökkent ellenállóképesség pedig sokaknak korai halálát okozta. — Köztudomású a hiányos téli felszerelésből származó nagy veszteség a Kárpáti harczokban. — 20) Az önkéntes és hivatásos ápolónők a h.o.e.ü. intézeteinél való alkalmazásról Az a véleményem, hogy az első vonalban mozgó harczban bármennyire értékelni tudom a súlyos betegek és sebesültek ápolása körüli tevékenységüket — katonai és fegyelmi okokból nem tartom kívánatosnak. — Álló harcokban azonban semmi akadálya nem volna, ha pl. az e.ü. oszlophoz vagy tábori kórházhoz, mint az a világháború alatt is előfordult, 2—3 hivatásos ápolónőt beosztunk. — Önkéntes ápolónőtől lehetőleg el kellene tekinteni, mert tapasztalat szerint fegyelmezetlen viselkedésükkel sok panaszra adtak okot. 21) Megjegyzés A Genfi egyezmény, mely az e.ü. személyzetet és intézeteket a háború alatt védeni volt hivatott, teljesen illusorikusnak bizonyult. Ha már az e.ü. személyzet és intézetek a mai harcmodor, nagykiterjedésű harctér, messzehordó fegyverek hatása alól még akarva sem voltak megóvható, okvetlenül tiszteletben kellett volna tartani a genfi egyezmény ama pontját, mely szerint az e.ü. személyzet és intézetek fogságba nem hurcolhatók. Ezt a hadviselő felek sajnos az egészségügy nagy rovására nem tartották be. Dr. Hanasiewicz Oszkár m. kir. honvéd orvos ezredes a szegedi honv. és közrend, kórház igazgatója a hadisebészet magán tanára