Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

ADATTÁR / DOCUMENTS - Plavecz Tibor: Magyar honvéd- és katonaorvosok tapasztalatai az első világháborúban

(2)i M. kir. budapesti 1. sz. honvéd és közrendészeti kórház 75 835/ ein. eüf. számhoz 1924 Dr. Kemény Gyula

2 1. kérdés A háború első napjától az utolsóig egyfolytában és állandóan zászlóaljánál, mint a Bilekben állomásozó volt ,,k.u.k. I.B.4/37" nagyváradi önálló zászlóalj orvosfőnöke. A/ Montenegróban majd B.H.-ban [Bosznia-Hercegovinában] az ottani felszabadító harcokban Szerbiában (Drinán való átkelések), a Potiorek féle nagy előnyomulás, majd a 11 napos visszavonulás, Kolubara harcok, Valjevó, Sabác, Száva-parti harcok. B/ Olasz harctér: A hadüzenet napjától a tizenkét Isonzó csatában (Tolmein, Plava, Krn magaslat, Hermada, Faithi, Rhib, M. Santo, M. Gábriellé, Sv. Cath, Görz Kuk magaslat, a Tagliamentón-Livenzán, Piavén való átkelések, Montelló, Monte-Tomba, Queró, Mt.Spinucia, Mt. Grappa) Cl Dél Arábia: (Palesztina, Orientkorps) A 23/25 török zlj.-nál Jeruzsálem környékén, Jordán partján, Holt tenger, Jerikó, Es Salt, Deratm Libanon stb. és egyéb sivatagi harcokban angol-színes hindu, néger és a velük szövetséges beduin, rus, kabyl stb. csapatokkal szemben. D/ Fogságban Kis-Azsiában. 2. kérdés Az előző pont alapján következik, hogy az összes alább leírandó körülmények csakis a segélyhelyre vonatkoznak. Tekintetbe véve azt, hogy a világháború előtt minden idevonatkozó tudásunk, a régi 66-os, majd az orosz-japán háború tapasztalatain nyugodott, el kell ismerni, hogy aránylag az eü. csapat felszerelések az első időkben nagyon jól beváltak. Természetesen később minden dolog az egyre módosuló harci technika szerint volt kénytelen átformálódni. A) PL: kitűnően bevált a segélyhely kosarait vivő híres kis „Tragtier", amely nemcsak a múltban, hanem úgylátszik a jövőben is szinte pótolhatatlan lesz. B) Épp így a kosarak is sokkal jobban beválnak, mint ama szögletes ládák, amelyek „Inspizierungra" igen megnyerők, de, ütközetben, az ide-oda való gyors eltolódások stb. alkalmával, szóval a lövészárkok körül nem alkalmasak, mert minden tárgynak kirakatszerűen meg van bennük a hajszálnyi pontossággal kiszabott helyük, s a gyakori ki- és becsomagolás (a legtöbbször világítani is tilos) nehézsége miatt a mindennapi zűrzavarban a tárgyak egyrésze kint, illetve ott maradt. A kosarakba ellenben nagyon könnyű mindent mintegy bedobálni 1 Hadtörténeti Levéltár, l.vh. 4633.cs. fol. 147—164. 2 Nyomtatásban megjelent fontosabb tanulmányai: „Az orvos szerepe a lövészárok csapatainál" Magyar Katonai Közlöny 1927, 5. füzet, pp. 461—474; „Vérátömlesztés a harctéren" Magyar Katonai Szemle 1931/11. évnegyed, 6. füzete, pp. 179—185; „Amikor egy nagy arcvonalszakaszt az elhanyagolt egészségügyi viszonyok miatt fel kellett adni" Magyar Katonai Szemle 1932/1. évnegyed, 2. füzet, pp. 196—200.