Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

ADATTÁR / DOCUMENTS - Plavecz Tibor: Magyar honvéd- és katonaorvosok tapasztalatai az első világháborúban

összesen volt a XII. hadtest létszáma: 15.484 fegyveres ember, daczára a hadtest kb. 50% veszteségének mindég állásait meg tudta védeni. — A harczképesség szempontjából azonban nem csak a számok döntőek, hanem még inkább a csapatban lakozó morális erőtényezők. — 7) Veszteség átlagszámítás statisztikai adatok hiányában pontosan nem vihető keresztül. — 8) Sebesültek menetképességének kérdése A régi átlagszámítás annyiban szenved változást, hogy a nehéz tüzérségi sérülések szaporodásával a nehezebben sebesültek, szállításra szorulók száma is szaporodott, úgy hogy tapasztalatok szerint 30—50%-ot tesz ki a feltétlen szállításra szorulók száma. — 9) Sebesülések %-os aránya az egyes harczterek, terep, fegyverek és fegyvernemek szerint Pontos statisztikai adatok hiányában a feltett kérdésre csupán megközelítőleg válaszolhatok. A háború elején a sebesülések kb. 75%-a a fegyver és géppuskától és csak 25%-a a tüzérségi lövedékektől származott, később azonban különösen az olasz harcztéren az össz sebesülések 50%-a a tüzérségi lövedékek által okoz tátott. — Vezetésem alatt állott tábori kórház, e.ü. oszlopnál ellátott 12.000 sebesült között csak 5 esetben láttam kardtól és 7 esetben szuronytól származó sérüléseket. — 10) A hadműveleti területen meghagyható sebesült és betegekről A sebesültek és betegeknek rendszer nélküli, az anyaországba való tömeges szállítása különösen a háború elején sok hátránnyal járt, mert a meggyógyultak csak igen kis hányadban tértek vissza csapatukhoz. Későbbi időben javultak ugyan a viszonyok, de általában nem lehetett érvényt szerezni ama kívánatos elvnek, hogy a könnyű sebesültek és betegek a hadműveleti terület hátsó részeiben telepített tábori gengélkedő házakban vagy rögtönzött üdülő intézetekben várják be felgyógyulásukat. Óvatos számításom szerint ilyen, a hadműveleti területen meghagyható betegek száma 30%-ra becsülhető. — 11) Fertőző betegségek leküzdése a csapat körleten belül. Tetütlenítés, védő oltások A tetütlenítés fontos kérdése a csapatkörleten belül csak 1915. év elején kezdett kielégítő megoldást nyerni, amidőn a hadosztályokhoz nagy gőzfertőtlenítő és fürdőberendezések kerültek. Az addig a csapatoknál alkalmazásban volt benzin, olaj, kénezési módszerek, különféle tetű ellenes óvszerek, u.n. naftalinos nyak, láb és karpereczek stb. elégtelenek voltak, míg a gőzfertőtlenítés nemcsak teljes sikerre vezetett, hanem mivel tisztálkodásra is alkalmat