Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

ADATTÁR / DOCUMENTS - Plavecz Tibor: Magyar honvéd- és katonaorvosok tapasztalatai az első világháborúban

nyújtott, igen előnyös volt. A hadosztályoknál működésben volt mozgó fertőtlenítő kazánba egyszerre 40 teljes ruha és fehérnemű készlet fért be, úgy hogy naponta 300 embert lehetett tetűtleníteni és megfürdetni. A gőzfertőtlenítő mellett működő forró vízkészítő 8000 liter forró vizet szolgáltatott. A legénység mielőtt megfürdetett, hajnyíró gépekkel hajvágatásban is részesült. — A második hadsereg akkori 82.000 embert kitevő létszáma ezen mozgó fertőtlenítő és fürdő berendezkedéssel egy hónap leforgása alatt fertőtleníttetett és megfürdetett. — Védőoltások. A kolera elleni védőoltás a XII. hadtest csapatainál 1914. október hó 4.-én kezdődött, midőn nevezett hadtesteknél már 218 kifejezett, 1088 kolera gyanús eset lépett föl 42 halálozással. A védő oltások keresztülvitele sok nehézséggel járt, egyrészt oltó anyag nem állt kellő mennyiségben rendelkezésre, másrészt a csapatokat állásokban kellett beoltani, s a visszavonulásnál gyakori helyváltoztatásnál nehezen lehetett megtalálni. Ezen késői s hoszszabb időre elhúzódó védőoltásoknak tudható be, hogy a kolera szeptember hó végétől egészen november hó elejéig húzódott el: így pl. Chyrownál 1914. október 17.-étől október 24.-ig terjedő időben a 7/12 tábori kórháznál 617 kolera beteg volt ápolásban, melyek körül 111 halt meg. A kolera elleni védőoltások semmi különös reakcióval [nem] jártak s a csapat harczkészségét egyáltalában nem érintették, ami nem állítható a későbbi kolera + typhus elleni combinait oltóanyagról, mely oltás után másod harmadnap magas lázt okozott s a csapatok egy részét harczképtelenné tették. — Jövőben tanácsos volna ezen megelőző oltásokat már a mozgósítási állomásokban a felszerelés alatt elvégeztetni. — 12) és 13) A fertőző betegségek leküzdése a hadtápterületben, a fertőző betegségek gyógyítása körüli tapasztalatok a hadműveleti területen Minthogy közvetlenül az első vonal mögött működtem, a hadtápterületeken létesített leküzdő berendezéseket csak futólag volt alkalmam megszemlélhetni. — A fertőző betegségek gyógyítása körül, különösen a koleránál győződhettem meg a védőoltások elhárító és frappáns gyógyító hatásáról. A kolera az oltott csapatoknál mintegy egycsapásra megszűnt. Különösen nagy volt a halálozási arány a nem oltottak közt. Feljegyzéseim alapján 90% volt; az egyszer oltattakból 15%, a 2-szer oltattakból 5% pusztult el. Starzawaban telepített nagy kolera barak kórházában a Chyrowi csata idejében 1914. október 15-től egészen november 5.-ig 1488 kolera beteg ápoltatott, melyek közül 149 halt meg, utóbbiakból 98 egyáltalában nem volt oltva. — A hastyphus elleni védő oltás, bár szintén eredményes, nem volt oly frappáns hatású, mint a kolera védő oltás. — 1915 elején a második hadsereg körletében 943 typhus megbetegedés fordult elő, 153 halálozással. — A kiütéses typhus, a szigorral keresztül vitt e.ü. óvrendszabályok, tetütlenítés folytán nagyobb mérveket nem öltött, azonban nagyobb halálozással járt az orvosok és ápoló személyzetnél. — A Piotrkówban 1915-ben lezajlott kisebb mérvű kiütéses typhus járvány néhány esetében jó hatást láttam embervérsérum bőr alatti befecskendéséből. — Vérhas különösen az olasz fronton mutatkozott rosszindulatúnak. Sérum kezelés mellett