Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

ADATTÁR / DOCUMENTS - Plavecz Tibor: Magyar honvéd- és katonaorvosok tapasztalatai az első világháborúban

vesztett. Jövőben a legerélyesebb rendszabályokkal hathatósan kell megakadályozni, hogy a könnyű sebesültek és betegek a hadművelési területet elhagyhassák. — A legelső vonalba telepített seglyhelyek felszerelése nagyobbmennyiségű, különösen az alsó végtagok lövési csonttöréseinél sínezésre szolgáló megfelelő hosszúságú sínekkel volnának ellátandók, mert tapasztalatom szerint a segélyhelyek csak kurta pléh sínekkel, rövid krámer sínekkel voltak ellátva, melyekkel pl. czomb csontlövésnél alapos sínezést nem voltak képesek eszközölni. Nagy súlyt kellene helyezni az első vonalban levő csapatorvosok helyes rögzítő kötésekben való alapos kiképzésére. A kiképzés úgy történhetne, amint az 1917-ben a hadsereg főparancsnokságtól el volt rendelve, hogy egy elismert sebészi tekintély a segélyhelyeket végig járta, s az orvosokat a helyes rögzítő kötésekre betanította. — Szállítás. A sebesültek és betegek szállítása a háború első félében nem volt kielégítően megoldva, mindaddig, amíg úgy mint a németeknél sebesült szállító gépkocsi oszlopok nem vezettettek be. — Sebesülteknek s nehéz betegeknek az utánszállító kocsi lépcsővel szállítása inhumánus s a sebesültekre direkt káros volt. — A tábori mozgó tartalék kórházak mozgó vagy álló harczban való felhasználását illetőleg a következő szempontok mérvadók. Mozgó harczban a tábori kórház az eü. oszlopot kb. egy napi menet távolságban kövesse, hogy az eü. oszlopot kellő időben felválthassa. Álló harczban, midőn a helyzet biztosítottnak látszik, a hadosztálynak alárendelt tábori kórház minél előbbre telepíttessék. Hogy mindég kellő számú tábori kórház a hadosztályok után való előnyomulásra készen álljon, a tábori kórházak félváltásáról mozgó tartalék kórházak által kell gondoskodni. A világháborúban általában az tapasztaltatott, hogy elég nagy számú tábori és mozgó tartalék kórházaink nem lettek a kellő időben és helyben bevetve, úgy hogy nagyrészük felhasználatlanul pihent. A hadműveleti terület egészségügyi berendezése. A hadműveleti területen előtalált polgári kórházak egyébb e.ü. intézetek legintenzívebb kihasználása, kibővítésén kívül gondoskodás tétessék: 1./ Járványkórházak s ezzel kapcsolatos bakteriológiai vizsgálati állomások. — 2.1 Nagyobb szabású fertőtlenítő, tetvetienítő és fürdő intézet létesítései által. Utóbbi minden hadosztály mögött volna felállítandó. A hadműveleti terület e.ü. berendezéséhez tartozik a beteg és sebesült továbbításának fontos kérdése. Háborúban a volt második hadseregnél a beteg és sebesült tovaszállítás egy úgynevezett „elszállító vezetőség" hatáskörébe tartozott, mely alá egy megfelelő számú betegnyugvó állomás is tartozott. 5) Megfelelő előjegyzések hiányában válasz nem adható. 6) Milyen arányú veszteség nevezhető döntő jelentőségűnek? Az 1914.-év deczemberi offenzívájának idejében a XII.-es hadtest csapatainak az előre ment offenzívak után következő létszámaik maradtak meg: 1914. december 22.-én az 50. gy.e.: 1458—51. gy.e.: 1730-62. gy.e.: 1888 - 63. gy.e.: 1930-2. gy.e.: 2432-82. gy.e.: 2003 — 31. gy.e.: 2050—64. gy.e.: 2173