Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)
KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEW
KÖNYVSZEMLE Braun, Lucien: Paracelse. Lausanne, Éditions René Coeckelberghs, 1988. (Collection les grands Suisses) — 158 p., ill. A ,, Collection les grand Suisses" sorozat gyönyörűen kiállított kötete Paracelsus (1493—1541) életét és munkásságát kultúrtörténeti keretbe ágyazva mutatja be az olvasónak. Paracelsus korának művelődéstörténeti illusztrálása után a nagy humanista tudós életrajzával ismerkedhetünk meg, majd Lucien Braun sorra veszi Paracelsus természetfilozófiájának főbb ismérveit. Paracelsus megpróbálta a természet fogalmát a láthatatlan világ, illetve erő manifesztálódásaként definiálni, s azt kutatásának tárgyává tenni. A Ferrarában orvostudományt tanult tudós szerint a filozófia a — betegségekben megjelenő — láthatatlan természet felfedezésére irányul, így az orvostudományt, mint filozófiát értékelhetjük. Tehát az orvosnak filozófusnak kell lennie, mert a betegségeket csak akkor ismerheti meg, ha a természet önmanifesztálődását látja bennük. Az ezzel a témakörrel foglalkozó fejezetek után a szerző bemutatja, hogy Paracelsus miként próbálta a titkos erők vízióját kutatni a látható formákon keresztül. Braun foglalkozik a tudós azon gondolataival is, amelyek az isteni rész (az ,,archaeus") láthatóságát a fényben próbálják megfogni, majd tárgyalja Paracelsus azon nézeteit, amelyek a láthatatlan komplex manifesztálódásának jeleire, mint kódokra irányulnak. Braun kitér még a nagy tudós nyelvfelfogására, arra, hogy miért írt német nyelven, és hogy a nyelv miképp válik számára a láthatatlan dolgok misztériumává. Az elméleti alapok mellett tárgyalja a megismerés gyakorlati módjának Paracelsus által ismertetett lehetőségeit is. A könyv utolsó fejezete Paracelsus munkásságának partikuláris témáival foglalkozik, mint pl. az alkímia, az asztrológia, az imagináció és a mágia, az orvos és az orvosság stb. A kötetet Paracelsus műveinek jegyzéke egészíti ki, és egy összehasonlító táblázat, amkelyben a tudós életének kronológiai eseményei vannak összevetve a művelődéstörténet nagy eseményeivel. A könyv esztétikai szépségét gazdag illusztrációs anyaga adja. Horányi Ildikó Bensley, Edward Horton (szerk.): McGill Medical Luminaries. Osler Library, McGill University, Montreal, 1990. 179 p., m. Kanada Quebec tartományának egyik legnevesebb egyeteme a montreali McGill Egyetem. Az egyetem orvosi fakultása kiemelkedő tehetségek sorát bocsátotta útjukra, akik nemcsak a McGill Egyetemnek, de Kanada orvostudományának is helyet szereztek a világ orvostudományában. A kiemelkedő személyiségek egyike, W. Osler (1849—1919) bővítette ki az orvosi fakultás könyvtárát, amely azóta az amerikai kontinens egyik vezető orvostörténeti kutatóhelyévé vált. Az Osler nevét viselő egyetemi könyvtár új sorozatot indított útjára 1990-ben. A sorozat szerkesztője, E. H. Bensley professzor a kanadai orvostudomány vezető személyisége. Jelenleg a McGill egyetem orvostörténeti kutatásainak vezetője. Jelen kötet a McGill egyetem kiemelkedő jelentőségű orvosainak életrajzát, munkájuk főbb állomásait mutatja be. A rövid életrajzokat fotó és az orvosra vonatkozó szakirodalom teszi teljessé. A szerkesztő az első kötetet William Caldwell (1782—1833) életrajzával indítja, aki a McGill egyetem orvosi fakultásának alapítója, William Robertsonnal (1784—1844), John Stephensonnal (1796—1842), és Andrew Fernando Holmes-szal (1797—1860) együtt. A továbbiakban a szerkesztő azon orvosok életrajzát ismerteti, akik az egyetem, illetve Kanada orvostudományában kiemelkedő szerepet játszottak. Scheffer Kriszüna
