Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - STUDIES, LECTURES - Huszár, György: A fog a Bibliában

gatás okozta túlterhelés a fogak meglazulásához, majd elvesztéséhez vezethet (7). A mai parodontológia (fogágybetegségekkel foglalkozó tan) a lögcsikorgatást parafunkciónak (felesleges, haszontalan rágószervi mozgás) tartja (10). Jeremiás próféta könyvében található az a gondolat, hogy az atyák bűneiért nem a fiak büntetendők: ,,Nem mondják többé; az atyák ették meg az egrest és a fiak foga vásott el bele" (Jeremiás 31,29). Az ezt követő szöveg még világosabban fejezi ki a gondolatot: ,,Ki ki a maga gonoszságáért hal meg; minden embernek ki megeszi az egrest, tulajdon foga vásik el bele" (Jeremiás 31,30). Ezékiel próféciájában megismétlődnek Jeremiás könyvének szavai: ,,az atyák ették az egrest, és a fiak foga vásott meg bele"! Ezt szokásos „közbeszédnek" tartva, jelenti, hogy ennek ,,nem lesz többet helye" Izraelben (Ezékiel 18,2). Az egres (Ribes grossularia) bogyós gyümölcs, a Biblia helyszínein feltehetően házikertekben vagy erdőkben termett. Az egresbogyó 6—8% cukrot és 1—5% különféle szabad savat (citrom- és almasav) tartalmaz. Az Értelmező Szótárunk (II. k. 34. old.) szerint elvásik a fog „valamely savanyú vagy fanyar ételtől, italtól. Ez azt jelenti, hogy kellemetlenül érdessé, harapáskor érzékennyé válik". A fog elvásásának szubjektív kísérő tünete, hogy a fog tompává válik. Fogászatilag értékelve az egres fogyasztása enyhe, múló, vegyi- (sav-) ártalmat okoz. Az jól ismert, hogy a fogak ipari savártalma (savgőz) a fogat tompává, érdessé teszi és édes-savanyú ételekkel szemben érzékenységüket fokozza (6). Nyilván az egres okozta fog elvásás már a bibliai időkben is ismert volt és erre a jelenségre utal a példázat. A szép fog dicsérete olvasható volt Salamon Énekek Énekében két helyütt is: ,,A te fogaid hasonlóak a megnyírt juhok nyájához és amelyek a fürdőből feljönnek" (Énekek Éneke 42-3). A hasonlat a fogak fehérségére utal. A keleti népek, a bibliai idők napbarnította arcbőrű nőinek fehér(es) és egészséges foga az egyik jellegzetessége volt az akkori szépségideálnak. A Példabeszédek egyik fejezete közli Agur mondásait, jövendöléseit. A jövendölés így fenyegeti a szegényeket és szűkölködőket tönkretevőket: „Jaj a nemzetségnek, kinek fogai fegyverek és akinek zápfogai kések, hogy a szegényeket kiemésszék a földről" (Példabeszédek 30,14). Jeremiás Siralmaiban Jeruzsálem pusztulását írja le: „Es kova-kővel tördelte ki fogaimat, porba tiport engem" (Siralmak 3,16). A fogak kitördelése, kiütése, erőszakos eltávolítása az ókor egyik brutális büntetési módja, megtorló eszköze volt. A kovakő a nagyon kemény kvarc kisebb darabja, amely egy másik kovakőhöz ütve, szikrát vet. Arnos próféta könyvében a szociális igazságtalanságok ellen szól és ezeket kapcsolatba hozza a törvénytelen kultuszokkal, a bálványimádással. Arnos ezért az Úr mondásával fenyegeti Izrael előkelőit: , ,de én is bocsájtottam rátok fogak tisztaságát, minden városaitokban és a kenyérszükséget minden helyiségeitekben" (Arnos 4,6). A fogak tisztasága az éhezést jelentheti. Zakariás próféta a pogányok megaláztatásáról így ír: „a filiszteusok kevélységét megtöröm. Mikor eltávolítom a vért a szájukból az utálatosságaikat a fogaik közül" (Zakariás 9,6,7). A vér és az utálatosság kifejezések feltehetően elvont értelemben a bűnös szavakra, eszmékre vonatkoznak. Az Ószövetségben néhány utalás van a fogak romlására. A Zsoltárok Könyvében, az igaztalan bírák elleni fejezetben olvashatjuk: „Isten rontsd meg fogaikat szájukban" (Zsoltárok 58,7). Az Ószövetség Példabeszédek fejezete bölcs mondásokat és a mindennapi életete szabályozó útmutatásokat, tanácsokat tartalmaz. Utalások vannak a fogak romlására is. „Minemű az ecet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak akik azt elküldöttek" (Példabeszédek 10,26). Az ecet savtartalmának kellemetelen hatása a fogakra éppen olyan jól ismert volt mint a füst szemet károsító effektusa. A rest (lusta) ember magatartása környezetére ártalmas és ezt párhuzamba hozza az ecetnek a fogat, a füstnek a szemet károsító hatásával. „Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hűtlen emberbe vetett bizalom a nyomorúság idején" (Példabeszéd 25,19). A „romlott" fog okozta fájdalomra a bibliai időkben és helyszínein, a fogeltávolításon kívül, nem volt eredményt adó gyógymód csakúgy mint a kimarjult (kificamodott) lábra. Ezeket az állapotokat hasonlítja a Példabeszéd a hűtlen ember hiányzó segítőkészségéhez nyomorúság (szükség) esetén. Értelmező Szótárunk (Ül. k. 405) szerint „hűtlen az a személy aki megszegi a hűséget, amely vele érzelmileg közeli kapcsolatban álló személyhez köti".