Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - STUDIES, LECTURES - Huszár, György: A fog a Bibliában
Állati fogak az O- és Újszövetségben A Bibliában a (vad)állatok fogai mint támadást, fájdalmat, megsemmisülést vagy rémületet okozó, kiváltó képzetek szerepelnek. Mózes az „elzüllött nemzedéket" így fenyegeti: „a vadak fogait is rájuk bocsájtom" (5Mózes 32,34). A Bírák könyvében a rendkívül erős Sámsonnal foglalkozó részben van — bár nehezen értelmezhető — utalás szamárfogra. Sámson szamár- állkapoccsal ver agyon 1000 filiszteust. Ezután nagyon megszomjazik és Istenhez folyamodik segítségért, ,,Ekkor meghasító Isten [szamárnak] zápfogát, amely az állcsontban volt, és víz fakadt ki abból. O pedig ivott, ereje visszatért és megéledett" (Bírák 15,19). Újabb fordítások szerint a vízfakasztás a Maktes (fog) nevű sziklából történt (4). Jób könyvében többször történik említés állati fogakról. Elifáz, Jób egyik barátja a dialógusuk kapcsán Isten hatalmát bizonyítva mondja ,,az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek" (Jób 4,10). Isten Jóbhoz intézett beszédében hatalmát a nagy cethal (krokodilus) fogairól szólva bizonyítja: „két sor foga közé kicsoda hatol be?" (Jób 41,13). „Fogainak sorai között rémület lakik" (Jób 41,19). A Zsoltárok könyvének egyik már idézett szakasza az igaztalan bírák ellen irányul, ebben olvasható: „az oroszlánok zápfogait törd össze uram" (Zsoltárok 58,7). Dániel próféta álomlátásában medvéhez hasonló állatot lát, akinek „három oldalborda vala a szájában fogai között" (Dániel 7,5). Jóel próféta könyvében a sáskacsapásról (járásról) és annak pusztító hatásáról szól: A sáska , Jogai mint az oroszlán fogai és agyarai mint a nőstény oroszláné' (Jóel 1,6). Az Újszövetségben, János apostol a mennyei jelenésekről írott könyvében, látomásokat közöl a jövendő dolgokról. Az emberarcú sáskát így jellemzi: „Hajuk olyan mint az asszonyok haja, és fogaik mint az oroszlánoké' (Jelenések 9,8). Az ókori keleti népek fogászatáról számos adat maradt fenn. Ezeket felsorolva Hoffmann-Axthelm fogorvostörténész „sajnálattal" állapítja meg, hogy az ókori zsidó nép nagy irodalmában (értve alatta a Bibliát) „alig van utalás az orvosi és egyáltalában semmi a fogorvosi beavatkozásokra" (5). Ez valós megállapítás, de a foggal kapcsolatos bibliai idézetek száma azt bizonyítja, hogy értékelheteő figyelem irányult a fogak felé. Az idézetek némelyike utal a fogak panaszt okozó elváltozásaira is. Az a negatívum, hogy ezeknek gyógyítására nincs adat, még nem bizonyítja a Bibliában szerepelő nép(ek) fogászatának teljes hiányát. Ezt a feltevést alátámasztja, hogy a Talmud, amely az Ószövetség szövegének értelmezése mellett, egyes nem teológiai témáknak is figyelmet szentelt, behatóan foglalkozik orvoslással és ezen belül a fogászattal is (1,2,3,8,9). IRODALOM 1. Ebstein, W. : Die Medizin im alten Testament (Stuttgart 1901) 2. Ebstein, W. : Die Medizin in neuen Testament und im Talmud (Stuttgart 1903) 230 pp 3. Engelmayer, H.: „Zähne u. Zahnkrankheiten in biblischtalmudische Sicht" Dtsche zahnärztl. Z. 19, (1964) p. 289 4. Gecse G. — Horváth H.: Bibliai Kis Lexikon (Budapest 1978) 201 pp 5. Hoffmann-Axthelm, W.: „Die Geschichte der Zahnheilkunde" Die Quintessenz, (Berlin 1973) p. 29,31. 6. Huszár Gy. : „A savmunkások fogazatának foglalkozás eredetű megbetegedése" Népegészségügy 36, (1955) p. 72 7. Huszár Gy. : „Károlyi Mór élete és elmélete" Fogorv.Szle. 52, (1959) p. 321 8. Nobel, G.: Zur Geschichte der Zahnheilkunde im Talmud (Leipzig 1909) 9. Preuss, J.: Biblisch-talmudische Medizin (Berlin 1923) 329 pp 10. Sallay K. — Gera J. : Farodontológia (Budapest 1981) 125 pp 11. Újvári P. (szerk.): Magyar Zsidó Lexikon (Budapest 1929) 836 pp G. HUSZÁR, Univ. Prof. Dr. med. D.SC. Vicepresident of the Hungarian Society for the History of Medicin H— 1077 Budapest, Wesselényi u. 75.