Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti, Tibor: Paráznák III. A bábák (befejező közlemény)

valamennyi a Schram-gyűjteményben. Ezek közül a 90. pör (262—265. p.) valószínűsíthető dátuma 1740. A 93. és a 94. pöré (275-280. p.) 1744—1750. közé esett, a 99. pör (306. p.) 1754, vagy 1755 év lehet. A 106. pöré (346—347. p.) 1759—1763. közé esett. 11. Grynaeus Tamás elsők között figyelt föl arra a jelenségre, hogy ,,[...] a boszorkánypörök számának csökkenésével egyidőben megnőtt a paráznák elleni pörök száma!'

219 Megállapítása teljesen egyezik az általunk gyűjtött szexuális jellegű pörök vonatkozó tanulságával. Kristóf Ildikó debreceni boszorkánypereket vizsgálva, a kor erkölcsét illetően megállapította, hogy a vádpontok között legtöbb volt a szexuális bűn. Ezek közül is a házasságtörés. (Ugyanakkor ami tapasztalatunkkal ellentétben, Debrecenben viszonylag kevés volt a gyermekvesztés.)

220 Mindehhez hozzá kell még tennünk, a társadalmi kép teljessé tételét segítve, hogy Mária Teréziának a boszorkánypöröket betiltó rendeletét követően kezdett rohamosan növekedni a betyárbűnperek, a „cégéres ragadozások és erőszakos megvérzések" pörszáma is. A társadalomnak mindig kell bűnbak és üldözendő réteg. TIBOR SZENTI, M. D. hospital-teacher Városi Kórház H—6801, Hódmezővásárhely Imre J. u. 2. Pf. 11. SUMMARY This article is the third and last part of a complex anthropological study on 17th and 18th century southern Hungarian sexual custsoms and deviations as they appeared in witch trials. The first two parts came out in our Com. irt. Hist. Med. vols. 117—120 (1987) pp 87—102, and 133—140 (1991—1992) pp 171—216. The author has studied the papers of 1040 cases and compared it to the most important issues of Hungarian secondary literature of folklore, cultural and social anthropology, and occasionally to history as well. The three papers presented different subjects of these themes. Whereas the first paper dealt with aggression and especially aggression during sexual intercourses, the second one collected those cases which revealed other various forms of deviated sexual behaviour, and prostitution. In this essay the author studied another related area, the job of midwives in village society including not only their main activities in helping labouring women, but their additional work in giving sexual advices, curing various illnesses, and providing baby care. His main concern in this essay, neverthelles, is about witch charges against midwives. After presenting a fair number of cases he concludes that although there were only 36 cases out of the 1040 trials when midwives were charged with alleged witch activities, which is obviously a rather moderate number, ordinary folk and village communities at large usually regarded them as witches anyhow. The dilemma could be solved when we take into account that these communities were in need of special help, which due to the insufficient health organization of those times, only midwives could guarantee, interestingly enough, in most of the trials midwives were charged instead with the shortcomings of their perfonnance during the delivery and baby care. The author agrees with the conviction of the historian Ágnes R. Várkonyi that when they were eventually accused by witch activities it might have been reasoned by the usual competition of different midwives in a community. Another group consists those cases when midwives were suspected by accusing bewitching providing that the 219 Grynaeus, 1990, 3—4: k. p. 472 220 Kristóf, 1990, 3—4: k. p. 457