Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti, Tibor: Paráznák III. A bábák (befejező közlemény)

patient had omitted to present the fee for their contribution. The most general explanation, however, is due to the obvious tension between the values of a traditional, male dominated and conformist society, as most closed agricultural villages in 17th—18th century Hungary they surely were, which was in contrast to the ambition and education of a moderately young group of females, their special knowledge about human reproduction and sexual practices. This tension could easily lead to allegations — though owing to their privileged status not necessarily legal procedures — of misbehaviour. Comparing the background of ordinary witches with those of the midwives the author points out that whereas in the first case a family tradition could bring someone to become a witch, who consequently received her special training from his mother, aunt or another female relative, midwives were taught by their would-be colleagues or professional doctors. Rather importantly in none of the cases were the properly educated (i. e. those who held a certificate: cédulás or okleveles bába) midwives accused of either bewitching or misconduct of a labour. The author accepts the views of the Ukrainian A. V. Kurochcin, and the Hungarian I. Kristóf, and J. Reizner that statistics can help to reveal the functioning of traditional societies in this respect as well. The number of witch trials at least increased always at times of natural disasters (epidemics, draughts, starvation, devastating wars). Tamás Grynaeus has added another point to this observation which the author also considers to be founded. They both state that as the number of witch trials decreased during the 18th century in Southern Hungary, the legal procedures against wantons or lewd women increased considerably. The author explains this social phenomenon that after all societies need scapegoats. As in the previous parts of his paper this essay is also finished with the detailed description of archival materials and a remarkable bibliographic index. IRODALOM Balassa Iván—

Ortutay Gyula: Magyar Néprajz (Budapest 1979). Boskovic-Stulli, Maja: „Horvátországi boszorkányperek és boszorkánymondák" 494—513. In: Ethnographia 101. évf. (1990) 3—4. Brátescu, G. : Grija pentru sánátate. Primele tipárituri de interese medical in limba román (1581—1820.) (Bucuresti Medicala. 1968) Deáky Zita: ,,»Szemelvájsz volt tanitönk« — egy kunmadarasi bába működése a XIX. század második felében" (Kézirat én.) ,,A bába szerepe egy székely faluközösségben" (Kézirat én.) ,,A bábák interetnikus közvetítő szerepe és kapcsolatai (Kézirat én.) Dömötör Tekla: ,,A bábaboszorkány" 126—134. In: A magyar nép hiedelemvilága (Budapest 1981) Filep Antal: , .Szokásleírások a 18. és a 19. századból" 115—134. in: Népi kultúra — Népi társadalom V—VI. (Budapest 1971) Gémes Balázs: „Angyalcsinálás. Születésszabályozás — népi abortuszok — egyke" Háttér (1987) 3; 65—67. „A népi születésszabályozás (magzatelhajtás) Magyarországon a XIX—XX. században" (Budapest 1987) MTA Néprajzi Kutató Csoport: Documentatio Ethnographica 12. sz. I. kötet. Grynaeus Tamás: „A magyar boszorkány egyes vonásainak szociálpszichológiai értelmezése" 467—474. In: Ethnographia 101. évf. (1990) 3—4 Herczeg Mihály: „Helytörténeti adattár (Időrendi áttekintés)" 1: 701—736. In: Hódmezővásárhely története (Hódmezővásárhely 1984) Főszerk.: Nagy István. Kötetszerk.: Szigeti János. Kapros Márta: „A születés és kisgyermekkor szokásai" 9—31. Magyar Néprajz VII. (Budapest 1990) Szerk.: Hoppal Mihály. Kiss Lajos: Vásárhelyi hétköznapok (Budapest 1958) Klaniczay Gábor: „Benandante — kresnik — zduhac — táltos" 116—134. In: Ethnographia XCIV. évf. (1983) 1 Komáromy Andor: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára (Budapest 1910) Kristóf Ildikó: „Boszorkányok, »Orvos Asszonyok« és »Parazna Szemelyek« a XVI—XVIII. századi Debrecenben" 438—466. In: Ethnographia 101. évf. 3—4 (1990) Kurocskin, A. V.: „A boszorkány alakja az ukrán folklórban" 514—520. In: Ethnographia 101. évf. (1990) 3—4