Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)
KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEW
ébrenlét-szabályozás, pihentetés-mozgatás, coitus, folyadékfelvétel, izgalmak, sőt szopatás hatására. Teljes recepturáját adja a helyi és általános gyógyszeres kezeléseknek s ugyancsak részletesen ismerteti — főként Guy de Chauliac „Grande Chirurgie"-ja alapján — az alkalmazott műszereket (verticulum, terebrum, terebellum, trepanum non profundans, serpentinum, elevatorium. raspatorium. scalprum. lentiticium, malleus) s ezeknek ábráit is bemutatja. Külön értéke a könyvnek, hogy valamennyi fejezetében részletesen hivatkozik ókori és középkori szerzők műveire, ezáltal az olvasó valójában az egész ókori és középkori medicina koponyasérülésekről alkotott ismereteinek birtokába jut. — A könnyed, világos stílus élvezetes olvasmánnyá teszi a tartalmas összeállítást, amely „az agykutatás évtizedében" éles fénnyel világítja meg „az agykutatás évszázadait", amelyeknek egyik legelső, egyben kimagasló alkotása Berengario de Carpi koponyatörésekről írott műve. Karasszon Dénes Braun, Lucien: Gessner. Collection les grands suisses 8., Genève, Editions Slatkine, 1990, 157 p.. ill. A nagy svájci tudósokat bemutató "Collection les grands suisses" sorozatban Lucien Braun tollából megjelent Gessner című monográfia gazdag és sokrétű illusztrációs anyagával reprezentatív kiállítású mű. A filozófiatörténeti munkásságáról ismert Lucien Braun, a strassburgi egyetem dékánja, többek között a 16. századi német gondolkodástörténet kutatásával is foglalkozik. Conrad Gessnerről (1516—1565), a német Pliniusként emlegetett humanista természettudósról írt munkája az első francia nyelven megjelentetett monográfia, amely a nagy német orvos és polihisztor életművéről szól. A História animaiium öt kötetének (Zürich, 1551—1558), az Opera botaniea nagy lélegzetvételű munkájának (Zürich, 1751—1771) és a Bibliotheca universalis általános bibliográfiájának (Zürich, 1545-től) írója a világ dolgai fölötti kontempláció révén kívánt eljutni Isten csodálatos tudásához. Műveiben a világról alkotott tudás szintézisét próbálta megteremteni, céljai között a valóság definiálása, a világ bemutatása szerepelt. Braun — miután bemutatja Gessner életének egyes fejezeteit — részletesen ismerteti a tudós munkásságát. A már említett három nagy lélegzetvételű munkán kívül tárgyalja Gessner filológiai írásait, az orvostudomány tárgykörén belül keletkezett műveit, teológiai tanulmányait. Képet kaphatunk a 16. századi tudós világképéről, munkamódszeréről, műveinek illusztrációs anyagáról. Az olvasmányosan megírt, a tárgyalt korszak kulturális életéből széleskörűen összeválogatott képanyaggal illusztrált monográfia végén kronológiai táblázatot találhatunk, amelyben Gessner életének eseményei és a tudós műveinek megjelenési dátumai vannak párhuzamba állítva az általános történelmi eseményekkel. A kronologikus táblázatot követően Gessner megjeletn műveinek bibliográfiáját olvashatjuk, viszont sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy Braun nem közöl jegyzéket a Gessnerrel foglalkozó irodalomról. Horányi Ildikó Cohen, Mark Nathan: Health and the rise of civilization. New Haven — London, Yale Univ. Pr. , 1989. 285 p. A szerző könyvében széles körű áttekintést próbál nyújtani a kulturális evolúciónak az emberi egészségre gyakorolt hatásáról, figyelembe véve civilizáció és viselkedésminták, viselkedés és egészség összefüggését. Egy ilyen széleskörű áttekintés feltételezi különböző iskolák és kutatások eredményeinek felhasználását, ami kettős veszéllyel jár: Egyfelől nehezen vethetőek egybe különböző szakterületek különféle elméletei és az eltérő munkamódszerek segítségével összegyűjtött adatbázisok, másfelől a felhasználó nehezen tudja valódi értékük szerint megítélni az egyes területekről beszerzett információkat. A fentiek ellenére a szerző megpróbál súlyozni az eltérő felfogások és adatsorok értékelésében. Feladatát megkönnyíti munkamódszere, amely a következőkön alapul: Feltevése szerint minden tudományos vizsgálat vagy értekezés előfeltevéseken alapul, amelyek potenciális hibaforrásként működnek. Ezért nem a tökéletes alapossággal végrehajtott kísérletek és kutatások vezetnek helytálló tudományos következtetésekre, ehelyett különböző tudományterületek eltérő technikái hitelesítik egymás eredményeit. Cohen véleménye szerint egy-egy szakterület kutatója ritkán képes eredményei fontosságát felbecsülni, és arról sincs tudomása, hogyan képesek azt más tudományágak képviselői felhasználni. Módszerét annál inkább ajánlja, mivel ezzel kivédeni véli egyes források, adatok kritikátlan felhasználását, s talán sikerül kitörni általa a hiedelmek és sztereotipiák szorításából. A szerző olvasmányos, esszéisztikus formában tárgyalja viselkedésmód és egészség összefüggéseit, a humán társadalom fejlődését, tetőző betegségek történetét, az emberi táplálkozás történetét, a gyűjtögető és halászó-vadászó életmódot folytató ősember egészségét az ősi csontvázak tanúbizonysága alapján. Amint az elmondottakból már kiderült, Cohen művének értéke nem új tudományos eredmények közzétételében, hanem már publikált tapasztalatok eredeti szellemű, multidiszciplináris összegzésében rejlik. Jobst Agnes
