Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Kis, Domokos: Az erdélyi bujdosók és a pestis

ten látogatása hogy az derek munka idején lesz kosztok de csak ugy kel lenni mint bölcs rendelőnk az jo Istenünknek tetszik. "

M Másnap kelt levelében a „Tincturákról" kérdez.

35 A hadsereg ekkor igen nagy gyógyszerhiánnyal küszködött, s mivel az ellenség előrenyomulása miatt a lengyelországi behozatal elapadt, így Lang Jakab Ambrus protomedicusnak csak hosszú utánajárással sikerült osztrák forrásból nagyobb mennyiségű gyógyszerhez jutnia.

36 Majd Munkácson jutott hozzá az az ezer tallér értékű gyógyszer, melyet az orosz követ kősóért vásárolt Bécsben a kurucok számára.

37 Nyilván erre céloz Károlyiné levelében, a munkácsi orvosságokra. Lang magának Károlyinak is küldött gyógyszereket. Készített számára is Essentia antipestilentialist. És Essentia alexipharmacat s Tinctura aurit is küldött neki.

38 Minden bizonnyal Károlyiné is, amenynyiben hozzájuk jutott, ezeket használta. A pestis gyors terjedéséről, a betegség lefutásáról és félelmetes pusztításáról ad hiteles képet nem sokkal később, július 5-én, szintén Olcsváról küldött levelében: „Itten az Pestis meg Istennek hala igen gyengén van azolta egy halotnal töb nem volt s egy ketö néha néha esik mirigybe de ugyan csak orankint varhatni mert mar sok hellyeken feleteb el hatalmazot ugy hogy Temetni is alig győzik a mint hogy Baktan is ugy vagyon nyavalyás Balog szeredan ide jöt volt ithon nem létembe haza menvén másnap meg betegedet 24 oraig sem elt a felesege is edig meg holt."

2,9 De már július 10-én Olcsvára is betört a pestis, s minden óvatosság ellenére kevés a bizodalma: „Tegnap itt is az egész háznépe a korcsmárosnak Magaval edgyüt meg Pestisesedet kinek a Felesége akor hala meg mikor kegyelmed innét el indult az olta semmi baja nem leven ki költöztetem hazat el zárattam de nem képes hitetnem magamai hogy azzal meg maradgyon vagy el rekesztögyek a pestis."

40 Már minden levelében Egerbe készül, innen el, minél előbb. Július 12-én már ezt írja: „csak örömest mennek [Egerbe] mert az Pestis it olcsván naponkint ujul apatin [a szomszéd helységben] most nem igen kire nézve most vonatom a Satrokat ki szállok a Retekre. '

4I De mikor végre megindulna — július 17-én — Egerbe, már onnan is kedvezőtlen hírek jönnek: „de Egerbe küldött emberem ugy mondgya, hogy ottanis el kezdődött az Pestis, mar meg határozni magamat nem tudhatom, mivel az olyan népes hejen nagyob mertekben szokot lenni az dögletessegh."

42 Végül mégis Egerbe érkezik, augusztus 5-én már innen keltezi levelét.

43 Barkóczy Krisztina pestisben való jártasságát, elővigyázatosságát, alapos orvosi ismereteit az magyarázza, hogy több orvossal is jó viszonyt tartott fönn: Férje révén kapcsolatban állt Lang Jakab Ambrussal, a Rákóczi-hadsereg tábori főorvosával és Károlyi tábori orvosával, az erdélyi Vízaknák Briccius 34 Károlyi lt. Lad. Da. jun. 10 A. 35 „Az Tinturaban marat e itt szivem tudósítson k[e]g[yejl[me]d vagy azt is el vitték az inasok az kit munkácsra hoztak. " 1710. jún. 28. Olcsva. Károlyiné Károlyi Sándornak. (Károlyi lt. Lad. Da. jún. 10 A.) 36 Takáts: Lang, 70—71. 37 Uo. 38 Uo. 65-66. 39 Károlyi lt. Lad. Da. júl. 4 A. 41 Uo. 10 A. 42 Uo. 119 A. (Más kézírással, mint a többi levél.) 43 Uo. aug. 10 A—11 B. Azt a pszichózist, amit a pestis idézett elő, jól ábrázolja a következő levél: 1710. aug. 15. Eger. Károlyiné Károlyinak. „Az klastrom Ujhelyben erősen be van rekesztve az pestisre nézve, minden társalkodást elhagytak. Itt szivem annyival irtózóbb most az pestis, hogy majd egy sincs, a ki meggyógyuljon valakire ráesik; de ezelőtt felénél is gyógyult meg, melyre nézve, hogy irtózó ne volna az a szörnyű Isten ostora, tagadhatatlan; de az hirek annyira nevelik, hogy már az álmom is megkezdett bomlani. Alig ijedt volt meg jobban az ijju Tóbiás a haltul, hogy elnyeli egészlen mint én most. " (Deák Farkas, 448.)