Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Kis, Domokos: Az erdélyi bujdosók és a pestis
Györggyel. 44 És az 1707-ben bujdosni kényszerülő enyedi professzort. Pápai Páriz. Ferencet meleg szavakkal ajánlja férjének egyik levelében: gondoskodjon szállásról, hisz „a közönséges haszonra munkálkodó ember, úgy, mint Orvoskönyvet, Dictionariumot s más közönséges jóra való munkát csinált. . .' 45 S e nehéz hónapokban valóban jó hasznát vehette a Pax corporis pestisre vonatkozó részeinek, melyekben a szerző a pestisről addig ismert úgyszólván összes tudást összegyűjtötte, saját ismereteivel, tapasztalataival s véleményével kiegészítve. Majd később ő volt legfőbb támogatója Köleséri Sámuelnek. 46 Köleséri kiváló orvos volt. Már 1709-ben Nagyszebenben Pestis Dacicae cimmel 47 könyvet ad ki. Ebben leírja, hogy a járványt Moldvából vagy Lengyelországból hurcolták be először Gyergyóba, ahol azonban a fertőzött házak gyors elkülönítésével nemsokára körülbelül 160 haláleset után megszűnt, ahonnan azonban mégis átterjedt Segesvárra a ragály. Innen a hazaküldött szolgák és cselédlányok széthurcolták Maros- és Udvarhelyszékbe, sőt még Kükül lő megyébe is. 48 S különös figyelmet érdemel a 18. századi pestisjárványok ellen folytatott küzdelem egyik legszívósabb harcosa, Kelemen Didók minorita szerzetes, akit főkegyúri jogánál fogva Károlyi Sándor kért a rendtől a visszakapott nagybányai rendház rendbehozására. Nagybányán nyomorúságos állapotok fogadták. A ház évkönyvébe maga jegyezte be a következő sorokat: „Semmi pénzét nem találtam; egy szem gabonánk sincs. Üres minden. A pestis közvetlenül kitört s a helyzet annyira zavaros, hogy a kapun senki sem léphet ki életének veszélye nélkül. ' A9 Máshol pedig azt írja, hogy „őrjítő félelmet előidéző és alattomosan keletkező, majd teljes erővel pusztító pestis" uralkodik Nagybányán. 50 Kelemen Didák egyébként mint Károlyi bizalmi embere, tudósításokat küldött, melyek segítségével gyorsabban tehette meg Károlyi járvány elleni intézkedéseit. 51 Zay Anna Herbáriumának első két pestis elleni reguláját többé-kevésbé a legtöbb pestissel foglalkozó 17—18. századi munka — vallási hovatartozástól függetlenül — tárgyalja, s általában hasonló véleményen van. „Az sem lényeges különbség, hogy katolikus-e a szerző vagy protestáns, bár az. utóbbiak szívesen magyarázták bibliai hasonlatokkal a kór természetét. " 52 44 Károlyi tábori orvosa. Takáts: Lang, 61. 45 Feltehetőleg 1708 eleje. Nagykároly, Károlyiné Károlyinak. Pápai Páriz Ferenc: Békességet magamnak, másoknak. Bevez., jegyz. Nagy Géza (Bukarest. 1977), 488. 46 Kovács Ágnes: Károlyi Sándor (1988), 218. 47 Köleséri: Pestis Dacicae. 48 Uo. 2—4. Az erdélyi pestis még 1708 decemberében kezdődött Gyergyóban, ahová Cserei szerint valami gyergyai cigányok hurcolták be. (Cserei, 432.) Csereinél még a pestisről illetve a gubernium és Rabutin pestiscllenes ésszerű és szigorú intézkedéseiről 1. 431, 432—434, 441—442, 443—445, 446, 473. (Cserei pestisleírásairól I. Diósi Péter: „Cserei Mihály a bubópestis terjedési módjáról." Orv. Szle, Tirgu-Mures 1961, 7 2, 222—224., vagy Orv. Hetil. 1961. 102. 28. 1333-1334.) Gyergyőszék elzáratásáról Szádeczky L. a következőket írja: „A főkormányszék megteszi az. óvintézkedéseket a ragály tovább terjedése ellen. Elzáratja a szorosokat, bevágatja az. utakat, strázsákat állít, hogy Gyergyóban se ki, se oda be ne járjon senki. 1708. áec. 14-én rendeletet küld Korda Zsigmondnak, még mint főhadbiztosnak Segesvárra, hogy »a gyergyai passusra szorgalmatosan rávigyázzon, hogy egy ember is élete vesztése alatt onnan kijönni ne merészeljen, különben, ha valaki kijönni comperialtatik, egyáltaljában meg kell halnia. « Gyergyőszék elzáratása 1709 telén is tartott, . .' >>Az óvintézkedések azonban hiábavalónak bizonyultak. A pestis csakhamar elterjedt Udvarhely széken is, úgy, hogy a mirigyhalál miatt a katonaság is elkerülte a széket. " (Jakab E.—Szádeczky L., 434.) Az erdélyi pestisre 1. még: Székely oklevéltár 7. kötet. — Orvosküldés Gyergyóba a pestis ellen. Alfalu, 1708. dec. 10., 140. — Kászoni János Csik és Kászon széknek N. Szebenben. 1709. okt. 14., 145—146. 44 Csák Alajos Cirjék: Kelemen Didák csodás élete és működése (Miskolc, 1927), 16. • , " Idézetet átvettem: Fazekas Á., 96 (az idézet pontos lelőhelyét nem adja meg elég világosan). 51 Uo. 52 Vekerdi L. 462.
