Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Grynaeus, Tamás: Szegedi Kőrös Gáspár

III A Fraxinus munkálkodása előtti időszakban már gyakran betegeskedő Kanizsay Orsolyát a levelekben név szerint nem mindig említett „hitván doktorok"

99 vagy nagyasszonyok tanácsa szerint kezelték.

100 1540. szeptember közepén az ekkor 19 éves Nádasdy Tamásné még ezt írja: „Szerelmes uram, szolgálatomat írom kegyelmednek, mint szerelmes uramnak továbbá én egészségben vagyok, kit kegyei med felől es kívánnám hallanom." m Az 1542—1550 közötti időszak levelei viszont sok és gyakori betegségről tudósítanak.

102 Sógornője. Majláthné Nádasdy Anna ezt írta neki 1547. július 16-án: „ . . . Továbbá szerelmes asszonyom, értem a Kd betegességét is, kit bizon nagy szivem szerénft} bánok és vigasszá meg Kdet az úr Isten az. nagy jóvoltából."

m Később, 1550-ben pedig testvérének. Nádasdy Tamásnak így ír: „ . . . mert immár vagyon két esztendeje, hogy őkme felől én jó egészséget nem hallottam, hanem mindenkor azt hallottam, hogy beteges Őkme."

104 Az 1551-ben és 1552 első felében írt leveleikben viszont nem esik szó betegségéről. Az alkalmi, kisebb betegségektől eltekintve, még a szinoptikusan vizsgált levelek alapján is nehéz lenne választ adni arra a kérdésre, hogy mi is lehetett Kanizsay Orsolya azon betegsége, ami házasságuk első időszakának gyermektelenséget okozta,

105 s ami elsősorban szükségessé tette Kőrös Gáspár udvari orvosként alkalmazását. Nehéz pedig Fraxinus leveleinek tapintatos fogalmazása, a korabeli terminológia homályossága és betegségének többrétű oka miatt egyaránt. (Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha egyrészt valamilyen nőgyógyászati természetű betegségre,

106 másrészt a felelős helyzetben lévő fiatalasszony ura gyakori és tartós távolléte miatti elhagyatottság érzésére,

107 mint pszichikus okra gondolunk, amelyek egymás hatását még fokozhatták is. Valószínűleg tartós gyermektelenségükben került sor — mint a család más tagjai, úgy a fogságba került Majláth István, Gábor fiának is magukhoz, Sárvárra vételére is

m (kb. 1545-től Sárvárott van már!), és a levelekből úgy tűnik, hogy örökbefogadására is komolyan gondolhattak.

109 99 nem mondja az doktor", Kanizsay O. levele. 1542. Károlyi, Szalay i. ni. 73. 100 1. Sárkány Antal 1552. júl. 31-én kelt levelét (Komáromy A., 1910, 526—527). így tudjuk pl. hogy még 1555-ben is Dersffy Istvánné, Potentiától kapott kölcsön Nádasdy Tamás egy orvosló könyvet. „Könyörgök te Kegyelmednek, hogy te Kgyd iratná igen hamar le, mert [. . . | ha házain népének [.. . ] mi nyavalája történi [.. . ] egyéb áoktor nem keresek, hanem csak ezt a könyvet veszem elő és minden doktorságot csak ebből késértek." (Magyar)' Kossá, MOE 1. 98.) 101 Mályusz E., 1923—27. 10. sz. 102 Mályusz i. m. 24. sz. (1542. aug. 19.); Károlyi, Szalay i. m. 76. 126, 130. 142—144, 145. 103 Károlyi. Szalay i. m. 126. m Károlyi, Szalay i. m. 142. 105 Fraxinus leveleiben a következő betegségekről, ill. tünetekről esik szó: meddőség [67]. rendellenes vérzések [43], aranyér [57], orrvérzés [,'.'] epehányás [59], méh „daganata" [62, 68, 71]; majd később mellgyulladás [96, 100], mellhártyagyulladás [131, 132], köszvény [191], malária [214]. 106 Ezt igazolná Batthyány Ferencné, Bánffy Kata levélrészlete is, ki — mint Takáts Sándor írja — „egy ideig a nádorispánnét is gyógyítgatta". 1547-ben írja Kanizsay Orsolyának: „Stiriából és Ausztriából sok vendégünk volt Szalónakon. Tudván az kegyelmed betegségét, mindenkitül orvosságot tudakoztam. Az. egyik úr adott is orvosságot a kegyelmed betegségére". de választ sem várva, gyógyító asszonyt küld neki „az ki afféle betegségről az márnáról tudna". (Takáts S., 1982, 106.) 107 vö. az 1554. IV. 17.-i levélben írott bölcs tanácsaival! m Először 1545. XII. 22-én: „Én istennek legyen hála, egészségbe vagyok Gáborral egyetembe" (Károlyi. Szalay i. m. 76.) L. még uo. 78, 82, 83, 84, 90, 133, 134 és bevezetés XVII.: „Hogy nekik egész. 1555-ig gyermekük nem volt, Mayláth Gábort vették magukhoz s azt úgy neveltették, mintha saját fiuk lett volna." 109 Édesanyja, Majláth Istvánné. Nádasdy Anna leveleiből vett idézetek tanúsítják ezt. Nádasdy Tamásnak: mert bizonyával méltóbban vallhatja Káét atyjának és az én szerelmes asszonyomat anyjának, hogy nem mint minket" 1548. IX. 23., Károlyi, Szalay i. m. 136; „ . . . őkme [= Kanizsay O.] engedelme nélkül én csak fiamnak sem mondom, mert hogy az én szerelmes uram is örökké ő kmének adta és ajánlotta" (u.akor, uo., 137). 1549-ben engedélyt kér Kanizsay Orsolyától, hogy fiát láthassa (uo., 141). Nádasdynénak Fogarasból 1550. IX. 25-én pedig ezt írja: „ ... az Klek ott künn levő fiával egyetembe" (uo., 144). Mayláth István 1551-ben halt meg fogságában.