Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Grynaeus, Tamás: Szegedi Kőrös Gáspár
ismerteti származását, majd így fejezi be: „ . . . mikor Nádasdy elköltözött az élők soréiból, a jó Gáspár doctor is elhallgatott. Hová ment s hol végezte be pályáját, ki tudná megmondani?" — O mondta meg: A magyar múlt tarlójáról című művében már pontos adatokat közölve Szegedi Kőrös Gáspár élete utolsó szakaszáról és haláláról. 13 Végül a sárvári kertről írott tanulmányában 14 méltatta a botanikus Körösi Gáspár érdemeit. Mályusz Elemér 1923-től kezdve több közleményben betűhíven közölte az Országos Levéltár Nádasdy levéltárának magyar nyelvű leveleit. 13 A részletes közlésből kimaradtak a Károlyi és Szalay könyvében szereplő levelek, kivéve azokat, melyeknél az olvasat helyesbítésre szorult. Magyary-Kossa Gyula „Gáspár doktor"-ról írott tanulmányában 16 egy levéloldalt is közölt kicsinyített hasonmásban. Bencze József két tanulmányt szentel Kőrös Gáspárnak, 17 ezekben az eddigi — részben téves — adatok ismétlése mellett újabb, értékes forrásokat is említ, ls s ő is közli egy levélrészlét hasonmását. A magyarországi reneszánsz, valamint a növelő közösség, Szeged városa kultúrájában Bálint Sándor rajzolta meg Fraxinus helyét és jelentőségét előbb 1959., majd részletesen 1975. évi nagy munkájában. 19 A legmelegebb hangú és számos igen érdekes, új adatot tartalmazó Fraxinus tanulmányt mindeddig Botta István írta. „Keresve is alig találhatunk rokonszenvesebb embert Szegedi Fraxinus Gáspár"-túl, — kezdődik Gáspár doktorról szóló fejezete. Különös, hogy a szigorú, sokszor minuciózus bizonyító eljárással dolgozó szerző ebben a fejezetben egyik föltevését a másikba ölti, a fejezet tele van feltételes módú állítmányokkal és „kellett (hogy legyen)" fordulatokkal. 20 Ez megérthető, ha tudjuk, hogy Fraxinus „kulcsember" Botta bizonyító rendszerében. O ugyanis azt akarja — és tudja — bizonyítani, hogy Somogyi Péter azonos a későbbi Méliusz (Juhász) Péterrel. Föltételezi, hogy Somogyi és Fraxinus egy időben tartózkodtak Sárvárott, itt szövődött barátságuk magyarázza meg, hogy miért éppen Fraxinus látogatta meg ismételten a fogságot szenvedő Somogyi Pétert. Másrészt a Sárvárott — úgymond — iskolát teremtő Gáspár doktort megteszi „a magyar botanika atyja"-\á (itt a két Beythére, Frankovithra, Purkircherre 21 és Somogyira gondol), az ő hatásával magyarázza a Méliusz-oeuvre-ből kirívó Herbarium 12 keletkezését s annak egyes jellegzetes helyeit, itáliai adatait. Bármily csábító és rokonszenves is Botta érvelése, mégis elgondolkoztató, hogy ezek a nevek egyetlen Fraxinus-levélben sem fordulnak elő . . . A Magyar Országos Levéltárban 2, találhatók Szegedi Kőrös Gáspár levelei, szám szerint 83 darab. Legtöbbjük latinul, egyes levél(részlct)ek magyarul (M.) íródtak az 1533 és 1562 közötti nem egészen kilenc évben az alábbi elosztás szerint: 13 p. 282—283. Rövidebben: Régi idők, régi emberek [II.] 46—51. 14 „A sárvári kert a XVI. században" = Emlékezzünk eleinkről é. n., 35—46. 15 Levéltári Közlemények I—IV. (192 3-1927) 16 MOE I. 235-245, 1929. 17 Comm. Hist. Med., 1959; Vasi Szemle, 1964. 18 Sajnos pontatlan és hiányos forrásmegjelöléssel. 19 p. 31 ill, 1975, 35, 75—76. és 149. 20 Botta István: Melius Péter ijjúsága, Budapest. 1978. III. rész, 7. fejezet, p. 66 skk. 21 Borsa G. 1955; Fraknói, 1873. 22 Melius Péter: Herbarium, Kolozsvár. 1578. 23 Magyar Országos Levéltár, Magyar Kincstári Levéltárak, Magyar Kamara archívuma, Archívum famíliáé Nádasdy (E 185)
