Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — STUDIES, LECTURES - Szabó, T. Attila—Sz. Tóth. Magda: Adalékok a XVI. századi magyar természettudomány születéséhez

Zoltán és Urban László cikkeinek megjelenése után Grynaeus Tamás dedikációja révén került először kezünkbe a Nádasdyak 1540 és 1562 közötti levelezésének új kiadása (Vida és Grynaeus, 1988). Rögtön arra gondoltunk, hogy az itt közölt receptek és gyógymódok ismeretanyagának az összehasonlítása a Melius Péter Herbáriumában, illetőleg Lencsés György Ars medica-]ában feldolgozott ismeretekkel támpontokat szolgáltathatnak újabb összefüggések felderítéséhez.

6 Ez a reményünk, úgy hisszük, várakozáson felül beigazolódott. Nemcsak a Fraxinus-féle sárvári orvosi gyakorlatra jellemző szemléletbeli rokonságot lehetett jól érzékelni a Nádasdy-féle levelezés és az Ars medica anyagát összehasonlítva, de olyan részletekre is felfigyeltünk, amelyek azt valószínűsítik, hogy az Ars medica szerzője, Váradi Lencsés (Lenczius) György az 1550-es években Sárváron, Szegedi Kőrös (Fraxinus) Gáspártól (is) tanulhatott medicinát. Ha ez igaz, akkor a Meliust és Lencsést kinevelő Fraxinus-féle sárvári orvos-iskola a magyar tudománytörténet egyik első, és időbeli ívét tekintve talán legnagyobb hatású tudományos iskolájának tekinthető. A magyar nyelvre inkább figyelő, a magyar tudósokat összegyűjtő és kiképező sárvári iskola hamarabb jelentkezett és a magyar nyelvű művelődés szempontjából hasznosabb volt, mint a Clusius révén nemzetközileg jobban ismert és elismert latin nyelvű németújvári műhely. A sárvári tudományos iskola kialakulása a szó legszorosabb értelmében vett iskolaalapítással, egy elemi iskola és egy nyomda alapításával kezdődött. Erről leghitelesebben maga az alapító és a mi szempontunkból is kulcsfontosságú személyiség, Erdősi Sylvester János számol be a Grammatica Hungaro—Latina lapjain; abban a munkában, melyre talán legjellemzőbb a 12 különböző nyelvtani formában is leírt példamondat öntudata: „Ti tudós mesterek, tudósokká tegyétek tanítványaitokat y (Magistri docti doctos reddite discipulos, Sylvester 1539). De hogyan szól közel félezer esztendő távolából az iskolaalapításról írott tudósítás? „Sziget a Sárvár nevű vár mellett fekvő mezőváros. Itt kezdtük el előbb kiművelni a mi Magyarországunkon ezen isteni nyomdamesterséget nagyurunk, a nagyságos úr, Nádasdy Tamás főispán és a bán rendeléséből és költségéből ugyan, azonban a mi munkánkkal is, továbbá innen bocsátottuk ki ezt a tankönyvet is az ifjúság csekélyke hasznára. A valóság alapján hívják így, hiszen két folyó folyja körül, ezek egyike a Rába, másika a Gyöngyös. Mi Neanesusnak, Ujszigetnek nevezzük, mivel a nagyúr újjáalakította. Előbb ugyanis megerősítette árokkal és fallal, hogy az 1532-ben ostromló törökök dühének sem tárult meg. Mert vereséget szenvedvén kénytelenek voltak visszavonulni. Azután a folyókat kikotortatta, majd a nagyon sűrű, idáig érő erdő fáit kivágatta és helyükre gyönyörűséges kerteket és gyümölcsösöket ültetett. Végül elemi iskolát emelt benne téglából."

1 (i. m. vö. Klaniczay, szerk. 1982. 1103—1104) A sárvári iskolaalapítást Nádasdy Tamás nemcsak fizikai, de szellemi értelemben is tartós hatásúnak szánta: a téglaépület falai közé tanítókat hívott, és az általunk vizsgált időszakban olyan tudatformáló, a magyar művelődés szempontjából kiemelkedő személyiségek dolgoztak itt, mint a már említett polihisztor nyomdász Erdősi Sylvester János (1501—1550) és testvére Mihály, a krónikás-ének szerző Tinődi (Lantos) Sebestyén (1505—1556) vagy vagy a nagyhatású és a mi szempontunkból most különösen fontos humanista orvos, Szegedi Kőrös (Fraxinus) Gáspár. (l Kuntár L.: „Sylvester János 1504 (?) — 1552"; V. Molnár Z. : „Sylvester János hatása a magyar irodalmi nyelvre"; Urban L.: „Szegedi Kőrös Gáspár Orvosdoktor munkásságáról." In: Vasi Szemle, XLII, 3., 357—376. A mi szempontunkból itt kiemelendő, hogy az Új-Testamentum fordítása függelékei között V. Molnár Zoltán is felfigyel „A betegségekről. . ." szóló részre; Urbán László a Fraxinus-levelek orvosi vonatkozásainak a számbavétele során viszont azt rögzítette, hogy Gáspár doktor környezetében György nevű ember, többek között egy „kerti" György is forgolódott. Vida T., Grynaeus T., (szerk., ford, stb.), „Szerelmes Orsikám..." /1 Nááasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1988. ' Sylvester J.: Grammatica Hungarolatina in usum puerorum. . ., Neanesi, 1539. Új kiadása: Sylvester János: „Grammatica Hungaro—Latina", Sárvár, 1539, Bibliotheca Hungarica Antiqua, XXII, szerk., Kőszeghy Péter, Szörényi László tanulmányával. MTA Irodalomtudományi Intézete. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. Vö. Klaniczay T., (szerk.), Janus Pannonius. Magyarországi humanisták. Magyar Remekírók. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982, 1098—1108.