Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — STUDIES, LECTURES - Szabó, T. Attila—Sz. Tóth. Magda: Adalékok a XVI. századi magyar természettudomány születéséhez
Sylvester János 1534-től 1543-élt Sárváron. A Grammatica Hungaro—Latina itt készült el. Ez egy önmagában is értékes fordítói előtanulmány, műhelymunka és tanítói segédkönyv volt a nagy mű, a teljes Új-Testamentum fordításhoz — az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyvhöz. Sylvester különlegesen éles szellemétől és egyetemes érdeklődésétől nem állt távol az orvosbotanika sem, de a Grammatica példái között növénytani vonatkozások is vannak. 8 A tudós grammatikus és bibliafordító egyetemes humanizmusa és gyakorlati érdeklődése nemcsak a grammatika példamondatain, hanem az Új-Testamentum fordításának végéhez csatolt függelékben is világosan feltárul a figyelmes szemlélő számára. Sylvester a Biblia világában is az időszerűt, a magyar valóságban is hasznosítható eszméket és tudást kereste. Az 1541-ben kiadott munka függelékében olyan tudását osztotta meg mindenkori — így mai — olvasóival is, mint „Az mérőszerszámokról, melyekről az Szentírásban emlékezet leszen." „Az pénzeknek nemeiről, melyekkel az régiek éltek'\ vagy „Az betegségekről, melyekről az Evangéliumban emlékezet vagyon. Az első cím világosan utal arra, hogy Sylvester eredetileg előszóként kívánta volna ezeket a fejezeteket Biblia-fordításához csatolni, de alighanem kifutott az időből, vagy időközben valamilyen okból szándékai megváltoztak, így mintha a szedés lezárta előtt sietve csatolta volna ezeket a fejezeteket a kötethez. Bölcsen tette, mert így lettek ezek a sorok az első Magyarországon nyomtatott természettudományi (fizikai, orvosi) és gazdasági tárgyú szövegek. 10 A felsorolt példák egyértelműen igazolják, hogy a Nádasdyak sárvári udvarában — és ami még fontosabb — a sárvár-újszigeti iskolában a XVI. század első felétől kezdve orvosbotanikai ismeretekkel kapcsolatos oktatás folyt. Sylvester János ugyan 1543-ban már Bécsben, az egyetemen tanította a héber nyelvet, de testvére Mihály itt maradt, és továbbra is használta az oktatáshoz a Grammaticát, az UjTestamentumot, és folytatta az iskola hagyományait. Botta (1978) nem tudja pontosan, mikor kerülhetett Melius (illetve akkor még Somogyi) Péter a sárvári iskolába, de alighanem már csak Sylvester testvére taníthatta. Kőrös Gáspár Sárvárra érkezésekor 1553-ban Melius még csak 17 éves lehetett, így jelentős korkülönbség volt közte és az Itáliából frissen hazatért orvos között. Fraxinus 1552. november 30-án szerzett orvosi diplomát Perugiában („doctoratus in artibus et medicina"). 1553-ban még megkeresztelte — keresztapaként — barátjának Antonio Fracantianus padovai orvosnak a gyermekét, majd 1553 szeptember táján találkozhatott először a Nádasdyak védelmét élvező Somogyi Péterrel. A kettőjük között kialakult kapcsolattal legrészletesebben eddig Botta (i. m. 66—78) foglalkozott. Fraxinus ekkor már kezelhette Kanizsay Orsolyát, Nádasdy Tamás feleségét, legalábbis erre utalnak az 1553. szeptember l-jén Okijczból keltezett levélben megfogalmazott aggodalmak. (Vö. Vida—Grynaeus által közölt Fraxinus-levelezés 43. sz. tételével.) Szegedi Kőrös Gáspár 1554 és 1555 között Sárváron vagy Sárvárújszigeten lakott (pontos lakóhelyére nem találtunk utalást a levelekben) és ez idő alatt sikeresen meggyógyította Kanizsay Orsolyát: az úrnő meddőségét, (pontosabban gyermektelenséget) pedig a felügyelete mellett szerencsésen kihordott terhességgel, majd az újszülött Nádasdy Ferenc gondos kezelésével sikerült megszüntetni. Az 1553 és 1556 közötti időszak szempontunkból azért különösen fontos, mert Gáspár doktort és környezetét ekkor foglalkoztatták leginkább a nőgyógyászat és a gyermekgyógyászat kérdései. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálati anyagnak — az adott korra és környezetre jellemző mintának — azt a levelezést tekintettük, amely nagyobbrészt a Nádasdyak sárvári udvarában keletkezett (Vida Tivadar és Grynaeus s vö. Regula secunda. Mulierum ac officiorum muliebrium, urbium, arborumque nomina generis sunt foemini. Sylvester 1593. 9 Sylvester J.: Új-Testamentum. Sárvárújsziget, 1541. 10 Szabó T. A. (jun.): Sylvester János és a magyar természettudományos könyvnyomtatás születése. Előadás. Sylvester János Grammatica Hungarolatinája megjelenésének 450. évfordulója tiszteletére. Tudományos emlékülés. Sárvár, 1989. nov. 10.
