Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — STUDIES, LECTURES - Szabó, T. Attila—Sz. Tóth. Magda: Adalékok a XVI. századi magyar természettudomány születéséhez
KISEBB KÖZLEMÉNYEK ADALÉKOK A XVI. SZÁZADI MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNY SZÜLETÉSÉHEZ: ERDŐSI SYLVESTER JÁNOS, SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁR, VÁRADI LENCSÉS GYÖRGY, SOMOGYI MELIUS PÉTER ÉS A SÁRVÁRI ORVOSBOTANIKAI ISKOLA (1536-1555) SZABÓ T. ATTILA—SZ. TÓTH MAGDA A XVI. századi magyar orvosbotanikai irodalom emlékei nagyjából két. egymással gyakran szembeállítható csoportba rendezhetők. A magyar nyelvű — időben előbb keletkező — anyagot sokáig egyedül a debreceni prédikátornak, Melius Péternek Kolozsvárott kiadott Herbáriuma (1578) és a Herbárium alapján Németújváron megjelentetett Fives könyve (Beythe András, 1595) képviselte. A két munkával kapcsolatos számos kérdés, elsősorban Melius, illetőleg Beythe indítékainak, tanulmányainak problémája előtt sokáig meglehetősen tanácstalanul állt a magyar tudománytörténet. 1 Az időben valamivel később könyvekké érő latin nyelvű vonulat legjelentősebb munkája a nagy németalföldi orvosbotanikusnak, Carolus Clusiusnak két műve, a Rariorum aliquot stirpium per Pannoniam Austriam etc. (1583) és a Fungorum in Pannonos observatorum brevis história (Antwerpen, 1583) viszont tisztán és világosan áll nemcsak a magyar, de a nemzetközi érdeklődés fénykörében is 2 (1973, Aumüller és Jeanplong. szerk. 1983). A magyar és a latin vonulatot már induláskor szervesen összekapcsoló latin—magyar növényjegyzék, Clusius és Beythe István közös munkája a Stripium nomenclator Pannonicus (Németújvár 1583, Antwerpen 1584) viszont további bizonytalanságok, feltételezések forrása. 3 A legnagyobb tanácstalanság azonban a nyugat-dunántúli és a kelet-magyarországi orvosbotanikai munkákkal időben közel egykorú, de azoktól térben elszigeteltnek tűnő hatalmas XVI. századi magyar természettudományos monográfiával, az Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica-va\ kapcsolatos. 4 Ennek a tanulmánynak az alapját képező vizsgálatok megindításához tulajdonképpen az. előbb említett tanácstalanság szolgált indítékul. A Botta István által felvett fonalat tartva (Botta 1978, Szabó 1978) figyelmünk már korán a magyar orvosbotanika sárvári gyökerei felé fordult. 5 Kuntár Lajos, V. Molnár 1 Gombocz E.: A magyar botanika története. Budapest, 1936; Comm. Hist. Artis Meá., 23. (1962). 2 Horváth E., (szerk.) Carolus Clusius és magyar barátai emlékének a nagy humanista tudc>s Pannóniába érkezése 400. évfordulóján. Vasi Szemle (emlékszám), XXVII. évf., 3. sz. 396—419; 4. sz. 578—620. 1973; Aumüller ST.. Jeanplong J., (Hrsg.) Carolus Clusius Fungorum in Pannonos observatorum brevis história et Codex Clusii. Mit Beiträgen von einer internationalen Autorengemeinschaft. Akadémiai Kiadó. Budapest, Akademische Druck- und Verlagsanstalt, Graz, 1983. 1 Csapody I.. Clusius magyar mecénása és munkatársai. Vasi Szemle, 1973/3, 407—415. 4 Varjas B., XVI. századi magyar orvosi könyv. Bevezetéssel ellátva közzéteszi Varjas Béla, Kolozsvár, 1943; Szabó T. A. (sen.); „Újabb adalékok a XVI. századi orvosi könyv kérdéseihez", 1961/1979; „Lencsés György Ars medicajanak kéziratai", 1974/1979. In: Szabó T. A. (sen.), Nép és Nyelv. Válogatón tanulmányok és cikkek IV, Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 530—543 és 546—569; Spielmann J., Trócsányi Zs., L. Szini K.: Ars medica, the first scholarly medical book in Hungary, Budapest, 1976; Szabó TA., (j un )- Lencsés Györgynek az Egész orvosságról való könyve azaz ars meáica (Gyulafehérvár, az 1570-es évekből). Kézirat. 5 Botta I.: Melius Péter ifjúsága. A magyarországi reformáció lutheri és helvét irányai elkülönülésének kezdete. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1978; Szabó A. (szerk.), Melius Péter: Herbárium. Az fáknak, fiiveknek nevekről, természetekről és hasznairól. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978, 1979.
