Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Gedainé Kölnéi Lívia: Az anyákkal és a kisgyermekekkel kapcsolatos rontások és gyógyítások a magyarországi boszorkány-periratok tükrében

Az Átányban, Eger közelében bábáskodó Zainé egy csupor káposztát kért egy gyermekágyas fiatalasszonytól, aki későbbre halasztotta, magára vonva ezzel Zainé haragját. Ez a harag adott okot később a fiatalasszonynak, hogy Zainét gyanúsítsa gyermeke megrontásával, ugyanis „fürüsztés után lefektette Zainé a Leánkát, és mint egy fél fertály múlva felsikoltott álmábúl az Leánka, és az ajkacskája annyira le volt kötve, hogy az után soha nem vehette az Annya Csécsit a szájában. " (Átány, 1754)

27 A csecsemőkori szájzár gyakoriságát mutatja, hogy egy másik átányi tanúnak két gyermekével is megtörtént. Mindkét esetben Zainé gyógyította meg őket keze érintésével: „.. .fogta az gyermekecskét az álla kapczáját meg vonta háromszor a kézivel, és azon szempillantásban szopot. így már csaknem holt gyermekbül elevenét támasztól. " (Átány, 1754)

28 A szájzár gyakran együtt járt más testi bajjal, pl.:, az Gyermeknek Kezét kifordították, az Szájat pedig be kocsoltak. "(Hódmezővásárhely, 1730) — ebben az esetben a bába gyógynövényes fürdője segített rajta.

29 Kétségbeejtő helyzetbejuttatta a szülőket a kisgyermek vizelet- és székleiürítésének leállása. Az Átányban megtörtént ilyen esetet ismét csak Zainé, a bába rontásának tulajdonították, ezért hozzá vitték gyógyítani is a kislányt. Zainé gyógymódja a kézrátétel és a gyógynövény együttes alkalmazásának példája: fogja Zainé a Leánkát, és az ölin keresztül húsz ta a kézit mondván: Eregyetek vigyétek haza, és kössétek be zöld Petrezselyemmel semmi baja sem lészen. Úgy cselekedvén a Tanú, valamint Zainé parancsolta, virratlig semmi baja nem volt a Leónkéinak; Inkáb el hitette magával a Tanú hogy a Zainé keze volt orvossága, hogy sem a Zöld Petreselyemmel való be kötése. " (Átány, 1754)

30 A következő esetben nehéz elválasztani a rontó szándék és a szülői felelőtlenség következményeit: Bálint Ágnes, Barát Istvánné, amikor gyermekágyban feküdt, a férje melegített fürdővizet a csecsemőnek. „Az öreg Tódorné egy darab fekete kenyérhéjjal az üstbe belé mártott és megette, melyre mondotta a Tanú: Miért cselekedte azt Kegyelmed, hiszem nem jó dolog az, az öreg Tódorné csak ötölt, hatolt. Midőn a Tanú egésséges gyermekét azon fürdő vízben tette színe elváltozott és megfeketedett, s két hétre a gyermek meg hólt " (Csongrád vm., 1759)

31 A csecsemők talán legborzalmasabb elváltozása fejük, testük megdagadása, bőrük kifekélyesedése. A boszorkányra gyanakváshoz annyi is elegendő volt ilyen kétségbeesett helyzetben, ha a nevezett asszony a látogatáskor karjába vette és ringatta a gyermeket: harmadnappal az után a fatens egésséges gyermekének az feje irtosztatóképpen el dagadozott, sőt egjéb testeis annyira volt, hogj hatsak vajas lapuban nem takargatták, ruhában sem lehetett fektetnj, mert mindenünnek le ment az teste büri valaholotl hozza értenek, melly nyavalyájában tovább sinlődvén fél esztendőnél, ugjanabban mégis holt, melly iránt egész gyanusága Német Dorkora volt s vagjonis a fatensnek... "(Miskolc, 1716)

32 1757-ben Békés faluban a boszorkány sót kért az anyától, de nem kapott. Viszonzásul megrontotta a gyermeket, akinek a bajai valóságos gyűjteményét képezik a rontások betegségtüneteinek: „teste meg dagadozott, kifakadozott ", „tsontyai válba és karjaiba mint a dió ugy zörgöttek ", „a kezeit tellyességgel nem birta", „a lábai öszve voltak sugorodva".

33 A kisgyermek testének éjszakai megmerevedéséi is jellegzetesen rontásos tünetként tartották számon. Nánási Andrásné másfél éves gyermekével is ez történt Körösladányban, 1756-ban. A gyanú arra a boszorkány hírében álló asszonyra terelődött, aki az elmúlt napokban tojást kért a gyermek anyjától, de ő nem adott neki. Ezért vitték hozzá, hogy segítsen rajta, természetesen immár a kért tojásokkal együtt. A javasasszony „meghengergette"a gyermeket az ágyán, ettől kezdve minden baja megszűnt.

34 Érdekes példája ez a gyógyító erejűnek vélt megmozgatásnak, a rontó erők távoztatásának. 27 I. 423. 2S 1.424. 29 I. 231. 30 1.423. 31 1.346. « 1.212. 33 III. 166. 34 III. 157.