Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)
TANULMÁNYOK — ESSAYS - Boroviczény Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről
kimutathatók a templomosok 7 , a mindmáig viruló marianus (német) lovagrend 8 , ezek története ismeretes, de az antóniusok 9 , augusztínusok 10 , lazariták 11 , samsoniták 12 , spiritálék 13 , és szepulchrinusok 14 magyarországi történetének számos részlete még nincsen eléggé felkutatva, ezáltal előfordulhat, hogy okleveleiket és ezek nyomán házaikat, templomaikat, ispotályaikat a johannitákhoz sorolják, amint ez a stefanitákkal történt. Csak az 1970 óta megjelent, a középkor történetével foglalkozó újabb irodalom említi a stefanitákat is 15 , sőt Györffy eredeti oklevelek alapján történetüket is röviden összefoglalja 16 . Az intitulációkat (önmegnevezéseket) és inscripciókat (adresseket, címzéseket) elemezve hamar kiderült, hogy eltérően a johannitáktól, a cruciferi sancti regis Stephani de Strigonio okleveleiben soha sem szerepelt a Szt. Jánosra vagy Jeruzsálemre történő utalás. Ugyanez vonatkozik a budafelhévízi Szt. Háromságtemplomra és a hozzá tartozó rendházra is, melynek összetartozását az esztergomi házzal több oklevél bizonyítja. A magyar középkorral nem történészként külföldön foglalkozni nehéz. A szükséges irodalmat gyakran csak több hónapos várakozás után, vagy csak hiányosan sikerül beszerezni, az eredeti oklevelek nem állanak rendelkezésre, így munkám is hiányos maradt. Ha mégis sikerült olyan közleményt összeállítani, amely a jövendő kutatóknak némi hasznára szolgálhat, ezt úgy a 60-as évek végén, mint a 90-es évek elején a budapesti és freiburgi egyetemi, a berlini, marburgi és müncheni állami könyvtárak, a budapesti Országos Levéltár és a következőkben felsoroltak példájának, segítségének és bátorításának köszönöm: Dr. Antall József (Budapest), néhai Dr. Heinz Autenrieth, néhai Dr. Bakács István, Dr. Borsa Iván (Budapest), Dr. h. c. Bogyay Tamás (München), Prof. Dr. Kaspar Elm (Berlin), néhai Dr. Endrédy Vendel zirci apát, Dr. Érszegi Géza (Budapest), Prof. Dr. Györffy György (Budapest), Dr. Hölvényi György (Budapest), Dr. Ivan Ilic (Zágráb), Jerney Miklós (Marburg), néhai Kalász Elek S. O. Cist., néhai Koller Gusztáv, első történelem tanárom, Könczöl Antal (Freiburg), Dr. Kulcsár Péter (Budapest), Dr. Lővei Pál (Budapest), néhai Prof. Dr. Mezey László, Prof. Dr. Mollay Károly (Budapest), Dr. Nyáry Zsigmond (Budapest), Dr. Pandula Attila (Budapest) Prof. Dr. Miljenko Panzic (Zágráb), Prof. Dr. J. Praver (Jeruzsálem), Dr. Christian Probst (Münster), néhai Dr. Prokopp Gyula, Dr. Sárközi Zoltán (Budapest), néhai Dr. Székely Ottokár S. O. Cist., hajdani történelem- és latintanárom, Dr. Takács Imre (Budapest), Dr. Vajay Szabolcs (Vevey). Ezen sokoldalú segítség ellenére is hiányos maradt munkám és feltehetően több szempontból hibás is. Orvos írta, nem szakavatott történész, elsősorban az érdeklődő nem történészeknek. Remélhetően munkám mégis eléri célját: felkelteni a figyelmet, alaposabb, pontosabb, eredményesebb munkára serkenteni fiatalabb medievistákat, orvos- és egyháztörténészeket, hogy az itt mutatott nyomon elindulva kutassák és tegyék ismertté a stefaniták történetét. 7 Boroviczény ( 1970) pp 6f és 47—50; Bulst-Thiele ( 1974) pp 1371189f és 201 ; Pesty (1861); Prutz ( 1908) pp 25—36, 195—255, 317—415 és 472—524; Schottmüller (1887) p 2:414 8 Boroviczény (1970) pp 7 és 50—52; Broockmann (1981) pp 30f és 68f; Engler (1990) pp 33—40; Joachim, Hubatsch ( 1965) p 55:12 lelőhely 2:4... 4284; Prutz ( 1908) pp 62—70,101 141 és 442—449; Turnier ( 1955) pp 181—194 és (1956) pp 17—19 9 Boroviczény (1970) pp 8 és 54; Borsa (1961) pp 223—231; Kőszeghy (1930), Mischlewski (1976) pp 76,194—197, 201 és 338 10 Elm (1957) pp 17 és 45, (1964—1965) pp 90—93 11 Bertrand (1932) pp 157—159; Boroviczény (1970) 8 és 52 12 Boroviczény (1970) p 8 13 Boroviczény (1970) pp 8 és 52; Kubinyi (1964) pp 123—126; Virchow (1878) pp 339—361 14 Boroviczény (1970) pp 8 és 53; Elm (1967), (1975) p 292, (1976) p 6 és (1980) 15 Benda (1983) pp 1:113 és 143; Györffy (1975), (1977) pp 303, 319, 382, 563 továbbá (1987) pp 2:213; Nemeskürty (1989) pp 64 és 74; Vajay (1987) pp 622 és 705. 16 Györffy (1987) 2:280—283