Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)
TANULMÁNYOK — ESSAYS - Boroviczény Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről
A felhévízi ház pecsétje (8. ábra) kör alakú. Pecsétképe teljes, fennálló, fedetlen fejű, csuhás, álló barátot mutat, aki, jobbját mellére téve, baljában nyitott könyvet mutat. Körirata: +S. FRATRIS DOMUS HOSPITALIS SCI REGIS HUNGARIE. Az első táblázat az intitulációkat mutatja, amelyek egyrészt hasonlóak, másrészt a szavak rendjében, a nagy és kis kezdőbetűk alkalmazásával változatosságot mutatnak. Domonkos és Miklós mesterek intitulációinál átfedés tűnik fel: Domonkos két 1292-es és egy 1300-as oklevelével szemben Miklós 1285-ös és 129l-es oklevele. Ez talán azzal magyarázható, hogy a „mester" (magister) cím felsőbb iskolai végzettségetjelentett, mint (rend) főnökséget. A rendfőnök általában (mindig?) magister volt, de lehetett az esztergomi házban egyszerre két magister képzettségű rendtárs is. Talán erre is vezethető vissza az, hogy pl. a johannitáknál a rendfőnök nagymester, azaz a főnökök főnöke. Azt, hogy a „magisler"-nek két jelentése volt, végzettséget is, hivatalt is jelentett, igazolhatja az olyan oklevél is, melynek szerzője így ír: „Nos magister Jacobus, magister cruciferorum domus hospitalis.. ," 158 , utalva végzettségére is és arra is, hogy az ispotály mestere. Egyesek úgy vélik, „a kor műveltjeit, ha úgy tetszik: az értelmiséget pápai és haza oklevelek egyaránt magistereknek nevezik" 159 , továbbá „A káptalanok egyetemet végző tagjai, a magisterek számra elegen lehettek ... hogy a társadalomnak az értelmiségi munkát teljesítők irányában támasztott igényét kielégítsék." 160 Mások szerint a „XIII. századi magyar magiszterek — túlnyomó többségükben legalább — egyetemi végzettség nélkül viselték a magiszter címet. ... A magiszter szó ... a klasszikus latinból leszármazott értelemben veendő... : valami felett rendelkező személy. A „magistrare" — „rendelkezni valami felett" — a magyar káptalanokban ma is használatos mesterkanonok elnevezés alapja. ... e többféle jelentésváltozat közül éppen azt kell értelemnek megfelelően használni, amelyik a szóhasználatot világossá tevő adatszerű összefüggésbe beleillik." 161 Az esztergomi hiteleshelyi intitulációkban 1265-ben és 1268-ban, majd 1276-ban, végül 1280-ban és 1281-ben Péter szerepel. E név gyakoriságát tekintetbe véve lehetséges, hogy két vagy három különböző Péter mester vezette az esztergomi házat. Viszont ennek is és annak, hogy több mint egy Domonkos és Miklósnál lett volna, ellene szól, hogy amikor két Pál következett 1343-ban egymás után, ezt a körülményt hangsúlyozva jelezték 162 . A hévízi stefanita ház hiteleshelyi pecsétje. Az 1309-es oklevél (DL 1732) pacskolatáról készült fénykép 158 lásd 1334—08—23 159 Mályusz(1971) p 53 160 Mályusz (1971) p 54 161 Mezey (1979) p 163f 162 lásd 1343—09—04 b ï
