Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

TANULMÁNYOK — ESSAYS - Boroviczény Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről

Az esztergomi ház pecsétje (6. és 7. ábra) monorú, mandorla (csúcsíves) alakú. Pecsétképe teljes, trónon ülő, levélkoronás alakot mutat, aki jobbjában liliomos végű jogart, baljában egyenes kereszttel ellátott országalmát tart. II. Endre által kibocsájtott pénzeken gyakori a hasonló szerkesztésű, de természeténél fogva egyszerűbb kivitelű kép

154

. A kétsoros körirat kívül, gyöngysorok között: + S. CAPITL. DOM. HOSPITAL. S. STEPH. REG. STRIGON, a belül pedig, a trónoló alak két oldalán, jobbra: SCS. (=sanctus), balra: REX

155

. Az esztergomi stefanita ház 1332-ig használt hiteleshelyi Az esztergomi stefanita ház 1332 óta használt hiteleshelyi pecsétje. Egy 1258-as oklevél (DL 480) pecsétjének pecsétje. Egy 1258-as oklevél pecsétjének pacskolatáról készült fénykép pacskolatáról készült fénykép Az esztergomi ház 1332 körül új pecsétet vett használatba, amit két oklevélben is megemlít

156

. „Összehasonlítván (az új pecsét rajzát) a fentebb közölt (régi) pecsétrajzzal, kitűnt, hogy hozzá egészen hasonló. Tehát nem is a pecsét, hanem csak a pecsétnyomó változott, alakja egészen a régi maradt s mégis a konvent még nyolc év múlva is megemlíti okmányaiban; világos jeléül, hogy mily fontos szerepet játsztak ez okmányok körül e pecsétek"

157

. A régi pecsétnyomó feltehetően megsérült vagy elveszett. 154 Réthy L (1958) tab. Xlf 155 Knauz (1865) pp725f 156 lásd 1332—05—01 és 1340—07—01 157 Knauz (1865) p 728