Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

TANULMÁNYOK — ESSAYS - Boroviczény Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről

4. táblázat. A stefaniták történetével kapcsolatban feldolgozott és az Országos Levéltárban őrzött (második szám) oklevelek időrendjének statisztikai áttekintése A stefaniták Más Keltezés hiteleshelyi oklevelei stefanita Összesen Esztergom Felhévíz oklevél 1141 — 1160 1 1 1161 — 1180 1181 — 1200 6 6 1201 — 1220 3 3 1221 — 1240 4/9 7 11 1241 — 1260 13/17 5 18 1261—1280 19/24 1/3 9 29 1281 — 1300 58/78 8/11 36 102 1301—1320 64/67 9/38 10 83 1321 — 1340 48/113 14/57 37 99 1341—1360 19/35 11/41 24 54 1361—1380 2 2 1381—1400 8 8 1401—1420 4 4 1421—1440 4 4 Összesen 225/343 43/150 156 424 Más, nem stefanita oklevél 15 alaposan megcsappan. Ennek magyarázata az, hogy Nagy Lajos király elvette hiteleshelyi pecsétjüket, nem állíthattak ki többé közhitelű okleveleket. De hozzájárul az oklevélkiadások elégtelensége is 121 : míg az Árpád-kori oklevelek kb. 90%-át kiadták, és ezen kiadások legtöbbje már az 1960-as években rendelkezé­semre állott 122 . A XIV—XV. századra vonatkozóan csak Dedek, Fejér, Sedlák és Theiner gyűjteményeit dolgozhattam át alaposabban, Erdélyi és Karácsonyi kiadványait, a hazai oklevéltár és a családi levéltárak késő középkori részeit, és más, az adattár 4.1. fejezetében említett kiadványokat csak részben. Ehhez járul, hogy az Anjou-kori okmánytár csak 1359. március 31-ig terjed, Nagy Lajos uralmának közepén abbamaradt, pótlásáról az Akadémia megbízásából Kristó és munkacsoportja csak mostanában tud gondoskodni. A Zsigmond-kori oklevéltárnál a közlések szűkszavúsága miatt, egyes esetekben nem állapítható meg, a stefanitákról szól-e az oklevél. Ezen hiányokat csak az eddig meg nem kapott kiadványok /kötetek kiértékelésével, főleg pedig az Országos Levéltárban elkezdett kutatással lehet csökkenteni. A stefaniták történetének első fél századáról keveset tudunk. Ez a kor írástalanságával függ össze. Feltehetően az esztergomi és a jeruzsálemi ispotályokra összpontosult munkájuk és, miután Jeruzsálem elesett, az Akkonba történő letelepülésre, a szükséges épületek megszerzésére, felszerelésére, működtetésére. A XIII. század lehetett a stefaniták fénykora. Nagy volt tekintélyük, amit az is bizonyít, hogy II. Endre, amikor a Jakab pápai legátussal 1233. augusztus 20-án megkötött beregi egyezményt fiaival együtt újból megpecsételte és az országnagyok jelenlétében ünnepélyesen kihirdette, ezt a stefaniták esztergomi ispo­tályában tette 123 . Úgy látszik, a tatárjárást (1241/1242), amikor Magyarország lakosságának közel felét elvesztette 124 , jól átvészelték, ugyanis amikor a tatárjárás után IV. Béla Budára tette át székhelyét, a stefaniták 121 lásd még Fügcdi (1986) p 264 122 Akkor több évig dolgoztam, most csak háromnegyed év állott rendelkezésemre, ami nem volt elegendő az összes szükséges oklevél- és regesztagyűjtemény beszerzésére, kiértékelésére 123 Benda(1983)pp2:142f 124 Györffy (1960) pp 21—24

Next

/
Oldalképek
Tartalom