Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Gedainé Kölnéi Lívia: Az anyákkal és a kisgyermekekkel kapcsolatos rontások és gyógyítások a magyarországi boszorkány-periratok tükrében

A megrontás leírása néha egészen horrorisztikus, nagy testi-leki szenvedésekről tanúskodik, amely anyára és megszületendő gyerekre egyaránt hatott: „ Casus előtt két esztendővel terhes lévén az fatens, es egykor etszaka üdőn valamelj gonosz személyek hámon az házban men vén, es az gyermekit az hasábul ki vettik az oldalán es edjik aszt mondotta, hogy vegyük ki a feje veiéit, az másik pedig hogy töltsük megh szapult hamuval, az harmadik pedigh inkáb tegyük vissza az Hasában had hordozza... " (Csorna, 1742)

2 2. A SZÜLETENDŐ GYERMEK NEMÉNEK BEFOLYÁSOLÁSA Élénken foglalkoztatta a gyermeket váró házaspárok fantáziáját a gyermek nemének kérdése. Bizonyára sokfajta érdek és vonzódás kötődött mind a fiú-, mind a leánygyermek érkezéséhez, ezért próbálkoztak a születendő gyerek nemének befolyásolásával. Ez nemegyszer mágikus praktikákkal járt, amint azt a következő említésből sejthetjük. Domonkos Gergely kecskeméti lakos vallotta az 1690-es években Czigány János boszorkánysággal gyanúsított nénjéről: „... hogy meg házasottam mondotta nekem Czigany János Nénnye te ha azt akarod hogy fiu magzatod lenne most tehetnék én róla de ezel én nem gondolván el mentem előle. 3. SZOPTATÓ ANYÁK „BOSZORKÁNYEREDETŰ" BAJAI Nagyon gyakran szerepel a boszorkánygyanús személyeket ért vádak között a szoptató anyák tejének „megrontása", a tej elapasztása. Súlyos gond volt ez, hiszen a csecsemőknek szinte kizárólagos tápláléka volt az anyatej, annak hiányában legtöbbször éhenhaltak. A tehetetlenség okozta keserűség tükröződik vissza a boszorkányokra szórt vádakban. Egy éjszaka Botos Erzsébetet, aki gyermekágyban feküdt, meggyötörték a boszorkányok, „és azon rajta meg esett actus után az fatenstul minden teje mingyárt el veszett (az előtt penig elég volt) és a szép egésséges gyermeke éhei hólt meg hogj tejet nem szophatott a fatenstul... " (Miskolc, 1716)

4 Gyulán egy 1757-es perirat tanúsága szerint így fenyegetett meg a boszorkány gyanús személy egy gyermekágyast: „ ... most ugyan ez a tselsed meg gyógyul mellyel most a Gyermeked nem szophat mert sárga téj lévén benne ollyan keserű mint az epe, de mikor más gyermeket szülsz a másik úgy el romlik, hogy soha nem szoptatol vélle, amint bé is tellyesedett, mert már tizenöt hete miólta sem éjjel sem nappal semmi nyúgodúsa nintsen... "

5 írásos nyoma maradt annak, hogy tejelapadást imádságos ráolvasással gyógyítottak. Ez az említés Isten és Sátán gyógyító erejének együttes segítségülhívását, pogány és keresztény képzetek összefonódását példázza: „ ... mivel panaszolkodott a fatens előlié, hogy a teje el veszett volna, kire felelte Laszlo Mihályne, tudnék en ollyan imadcságott, a mellyel meg jüne a tejed, mondta a fatens tanitcson meg kegyelmed engemetis, kire mondotta Laszlo Mihályne, nem tanítalak, mert nem lehet a meg kicsiny ördögség nélkül. " (Nagyszalonta, 1717)

6 A ráolvasáson kívül orvosság-étellel is gyógyították a tejelapadást, amelynek elkészítése szintén nem nélkülözte a mágikus mozzanatokat: „... ez ollyan Pogácsa hogy az első le esett hóval sütött s azt állította hogj téj hozó Pogácsa volna, tölle meg jöne az tejem [...] adta ez előtt három Esztendővel midőn gyermek agyas voltam. " (Hódmezővásárhely, 1756)

7 2 II. 175. 3 1.459. 4 I. 201. 5 III. 168. 6 I. 86. 7 I. 323.