Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Gedainé Kölnéi Lívia: Az anyákkal és a kisgyermekekkel kapcsolatos rontások és gyógyítások a magyarországi boszorkány-periratok tükrében

4. GYERMEKÁGYAS ASSZONYOK MÁSFÉLE MEGRONTÁSAI A gyermekágyas asszonyok a néphit szerint különösen vonzzák a rontó, ördöggel cimboráló lényeket. Alkalmanként a férfiak feladatuknak érezték, hogy feleségüket a rontó szándéktól megoltalmazzák, mint ahogy azt Takáts István alsóbükki lakos is megkísérelte 1730 körül: Három asszonyt látott meg éjjel a szobában, gyolccsal bekötött fejjel. „Jutván esziben a Pátensnek, hogy a Gyermek A gyos Aszszonyokat szokták az ollyasok kerülni, föll költ ágyábúl, és ment a Feleséghét föl! költeni f...] onnand ment az Asztal felé; kezeit a hona alja csapván akarta látni, mitt akar azon három Aszszony, mondotta nékék, Hlyen amollyan rosz Aszszonyok, nem illik eczakan itt járni... " A rontó asszonyok azonban csak úgy tettek, mintha távoznának, mert még azon az éjjelen visszatértek a férjet meggyötörni és „ugy el gázoltak a derekát, hogy egy oráigh megh sem fordíthatta magát s maid egy hétigh szenvedett fájdalmakat miatta"} A gyermekágyas asszonyok „megrontásainak" sokszor egészen nyilvánvalóan egyszerű oka van: „ ... midőn gyermek ágyban j'ekütt volna, Bana Mihálné (a boszorkánygyanús asszony) vitt neki egy szilke nyüves káposztát, s attul sokáig sinlett... " (Bályog, Bihar megye, 1712)

9 Másféle, lelki okokra enged következtetni, amikor különböző kísértésekről számolnak be a tanúk, például arról, hogy a boszorkány kiragadta őket az ágyból táncoltatni a temető mellé vagy a boszorkány „ló képiben bé nyeretvén az ablakon annyira megh vesztette, és rontotta, hogy mint egy megh tibolodott erdőn mezzőn szanaszit futkosott mezítelen migh megh nem kötözték [...] melybül majd tíz hetek alatt alig tudott ki épülni, az gyerekeis meg holt a miatt, mert ell hitette a fatensel hogy az csak pemet és nem az ő gyermeke, ne gondollyon véle... " (Sorki-Tótfalu, Vas megye, 1767)

10 Gyakori volt a gyermekágyas „feje öszverontása", lába megromlása, hideglelése. írásos nyoma maradt, hogy az erős fejfájást kézzel, kézrátétellel is gyógyították (Kápolya, Zala megye, 1754)." Előfordult, hogy a szüléshez meg nem hívolt bába sértett rosszindulatának tulajdonították a gyermekágyas halálát, mint pl. Simontornyán, egy 1714-es perirat tanúsága szerint.

12 A bajok okozásához rontó tárgyakat is használhattak a rosszindulatú személyek: „ ... egy rongyban némely Bűbájos eszközöket Csomóban öszve kötve valaki bé vetett az ajtófelet lévő Lyukon, mellyel a Tanúnak az Ura mingyárt meg is égetet, és mivel annak előtte már Zainé panaszolkodott, hogy Ballá Ersók néki kukoriczát adot, a Tanú pedig nem adot: Csupán egyedül minden gyanúságok reája volt. Ez után mint egy egy héttel gyermek ágyban le feküdött a Tanú, /.../ azon egy ágyában egész egy hétig Zainé csigázta, és kinzotta őtett /...] és midőn egykor a Napája fel költötte volna az Férjét hogy gyújtana Gyertyát, mert majd meg fojtyák a feleségét, fel ugrót az Tanúnak az Ura, és már a Pitvarban a Gyertyátis meg gyújtotta, midőn az ajtón bé akarta volna hozni, akkor nagy Csattanással a Tanút Pof jön ütötték, az kiis majd egy hétig nem ehetett a fogára. " (Átány, 1754)

13 A gyermekágyasnak néha olyan rontás-élménye lehetett, mintha minden körülötte ellene esküdött volna össze: „...a Tanú gyerek agyban esvén, mihelyst el szülte, azonnal a Padláson rettenetes nagy Zörgés támadott, annyira, hogy belső tapasz lay az Padlásnak derekasint hullott; ez után az Agyában [...] talám egy szál szalma sem volt, amely nem rázodott volna, a minemű erővel rászták a Tanúval az ágyat, és egész gyerek ágyában mindélig Hlyeién dolgokkal csigázták, és egy egész holnapig semmit sem alhatott a Tanú. Ezen Cselekedetet pedig az körülötte lévü Aszonyokis minyájan láttáik, és tapasztalták. "

I4 A gyanú ebben az esetben is a fenti példában már szereplő Zainéra vetődött, mivel a szüléshez másik bábát hívtak, nem őt (Átány, 1754). 8 II. 55. 9 I. 54. 10 II. 536. 11 11.678. 11.456. 13 1.422. 14 1.424.