Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti Tibor: Paráznák (II.)

Ezután [...] Keller János udvarán lévő gödör lukban temettem, és takartam bé [...] "a gyermeket; majd a lány anyja így folytatta a történetet, hogy „[...] azon lukban a Gazda Kutyája meg fiazván [...] úgy tettem azon Kutya fiának a helyére az ártatlant, s = bé takartam és így a Kutyánál egyébb ki nem húzta onnéd. " (A csecsemőgyilkosság után az anya tettéről így beszélt a lány: „[...] a házba derekamnál fogva bé húzott [...]", és csak ezután látta el. Számukra fontosabb volt előbb a gyermek elvesztése.) A 386 /1816. pörben a lány elszült gyermekét „/...] az haj fonójával előbb meg fojtván, az Pápista temető mellett lévő gödörben el rejtette [...]" Erre a helyre „Dudva volt hányva". A leány a dudvás gödörbe vetett csecsemőhulláról azt vallotta, hogy „[...] az Verem körül lévő szeméttel bé takargattam. " Újabb vádra elmondotta, hogy „[...] a' Tök Zatskóját pedig én nem magam szakasztottam el, hanem amint megszültem, a ' Kutyák körül vették, és nyalták, meg lehet hogy akkor a'Kutyák harapták el". A pörökben szereplő állatok nem egyedülálló „kísérői" az élet- és halál mezsgyéjén tevékenykedő embernek. Egyes népeknél a helyi földrajzi körülmények között kialakult, jellemző állatfajok gyakran szerepelnek, de kétségtelen, hogy valamennyi kultúrában feltűnik a kutya, mint a legjellemzőbb állat. Mielőtt a csecsemőgyilkosság jelenségkörét tovább tárgyalnánk, vizsgáljuk meg néhány példán keresztül a halálba induló, vagy a túlvilágon járó ember és a kutya szoros kapcsolatát! A legközismertebb a görög-római mitológiából a Kerberosz. V. Zamarovskyt idézzük: „Kerberosz (lat.: Cerberus) — alvilági kutya [...] három fejet visel, nyaka körül kígyók tekeregnek, farka sárkányfejben végződik; iszonyatos külseje jól illett a Hádész alvilági birodalmában betöltött feladatköréhez. A bejáratot, de még inkább a kijáratot őrizte: a halottakat készségesen bebocsátotta, vissza azonban nem engedetett senkit. Ébersége, óvatossága közmondásos lett [.. ./"

43 Főzy Vilma több indián népcsoport túlvilági hitét tanulmányozta. Többek között ezt írta: „Az azték pokolba kerülnek mindazok, akiket sem a Nap, sem Tlaloc nem választott ki, gyakorlatilag, akik természetes halállal halnak meg. A 9. rétegű alvilágon való áthaladás 4 évig tart, és a szenvedések után a lélek ekkor végleg elenyészik. Az első szinten egy folyón kell átkelni, egy kutya segítségével, amelyet a halott mellé temetnek útitársul. "

44 A maja elképzelésről pedig ezt írta: „A túlvilági úton itt fontos a kutyakísérő: valóságos állatot, vagy ábrázolását temették a halott mellé, mint ezt az ásatási leletek is bizonyítják. "

45 A huichol halott lelke [...] A jobb oldali ösvényen [...] különböző állatokkal találkozik (egy fekete kutyával, amelyik nem engedi átkelni egy folyón, varjúval, oposszummal, férgekkel.) [...] Útját nehezíti, hogy magával kell cipelnie mindazokat a nemi szerveket, amelyekkel élete során kapcsolata volt. "

46 A mai mexikóiak hiedelmében, a halál után A büntetést érdemlők viszont egy olyan helyre érkeznek, amely tulajdonképpen a hódítás előtti világra emlékeztet. A szenvedéseket nehéz terep (folyón való átkelés — egy kutya kíséretében —, sivatagok, hegyek, hideg szél, éhség és szomjúság), és állatok (valós vagy mitikus lények) okozzák. "

47 Istvánovits Márton a Grúzia északkeleti hegyvidékén élő hevszur nép mondaköréből írta le, hogy „A lelkekért — a halál beálltakor — elhunyt rokonaik jönnek el [...]" Ok a „lélekvezetők". „Ezek a lélekvezetők vezetik át tehát az élők világából (szamzeo »nap\fény\ország«) szulethibe a lelkeket [...]" nagycsaládjuk körébe. „[...] félelmes hőséggel lángoló szuroktavon hajszálhíd vezet át [...JA kis bűnösök átjutnak e hídon, s nagy kiterjedésű mezőre érnek, melynek közepén hatalmas várbástya áll [...] Ennek bejáratát két kutya, s egy óriás testű öregember őrzi. "

48 Végül Temesváry Rezső jegyezte le ezt a kalotaszegi hiedelmet: „Ha egy kutya a terhes nő kapuja előtt kapar és gödröt ás, a nő holt gyermeket fog szülni [.. ,/"

49 43 V. Zamarovsky. 1970. 259. 44 Főzy V. 1987. 308. 45 Főzy V. 1987. 308. 46 Főzy V. 1987.314. 47 Főzy V. 1987. 312. 48 Istvánovits M. 1987. 54. 49 Temesváry R. 1899.38.