Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)
ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti Tibor: Paráznák (II.)
PARÁZNÁK II. SZENTI TIBOR BEVEZETŐ Az 1980-as években a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi és Hódmezővásárhelyi Fióklevéltárában gyűjtöttük anyagunkat. 408 szexuális jellegű bűnpert, mintegy 40 ívnyi szöveget betűhíven jegyeztünk le. Ezek időben és térben a feudalizmus kori Dél-Alföldhöz kötődnek. 1723—1843 közötti 121 évet; az akkori Csongrád vármegyét, valamint a Károlyiak Vásárhely-csongrádi, ill. a XIX. sz. elején a Békés vármegyében lévő uradalmuk területét foglalja magába, de a pörökben szereplő vádlottak és tanúk révén érintett Szeged, Szabadka, Zombor, Kecskemét, Félegyháza, Makó stb. is. A pöröket a Vásárhelyi Fióklevéltár IV. A. 1006. fondjában, a Protocollum Judiciale (bírói jegyzőkönyvek) anyagában találtuk, míg a Szentesi Fióklevéltárban a Károlyiak sedes dominalisa (úriszéki büntetőperei) a IV. A. 53. fondban, valamint a sedria (Csongrád vármegye törvényszékének iratai) a IV. A. 21. fondban őrizték meg. Az anyag évszázadok óta kínálja magát, mégis szexuális jellege miatt a kutatók eddig nem vállalkoztak a feldolgozására, holott értéke a Komáromy Andor, Schram Ferenc, Pócs Éva és mások által bemutatott boszorkányperek tudományos értékével vetekszik. A monografikus földolgozásuk és a bennük lévő társadalmi érték kibontása csak több tudományág vizsgálati módszerével lehetséges. Föl kellett használnunk a történelem, demográfia, jogtudomány, szociográfia, folklór, az orvostudomány vonatkozásában pedig a pszichológiai ösztönvizsgálatokat, a diagnosztika, népi gyógyászat és az etológia eredményeit. Együttesen kultúrtörténeti és népi életmód árnyalt ábrázolásához nyújtanak segítséget. Nem összefüggéseket, hanem párhuzamokat kerestem. Ez a gazdagság jelzi, hogy a pörök bemutatása teljesen eltér az eddigi szemlélettől. Az emberi kultúrát térben és időben egységesnek kell tekintenünk, amelyet a különböző népek, társadalmi rétegek és korok csupán a maguk módján színeznek. Különösen a szexuális ösztönmegnyilvánulás szempontjából a kultúrtörténelmünk évezredei harmonikaszerűen összenyomódnak és mutatják, hogy bár népek és korok gyakran egymástól elszigeteltek, mégis azonos gondolkodási, cselekvési körbe tartoznak. A földolgozás ezért eltér a visszafejtés analitikus szemléletétől. Ellenkezőleg, a talált szálak összefonásából szintetizál új minőséget. A módszer elfogadtatása nem volt könnyű, de túljutott a kezdeti nehézségeken. Az anyag bemutatása (a Néprajzi Múzeumban Benda Gyula vezetésével a fiatal történészek, ill. az etnográfusok, az Orvostörténelmi Társaság ülésén dr. Grynaeus Tamás és dr. Antall József közreműködésével az orvosok és népi gyógyászok számára tartott előadás) után a pörök feldolgozásához elsők között nyertük el az Eötvös József Alapítvány egyéves ösztöndíját. A feldolgozás folyamatosan halad és elkészült fejezetei közül eddig többet megjelentettünk. (Forrás, 1988/7. 63—78. Új Aurora, 1989/2. 59—67. Délsziget, 1989/13. 42—44. Napóra, 1990/1. 42—44. Orvostörténeti Közlemények 1987/117—120. 1990/1—4. 87—102.) A pörök előadás formájában való bemutatása is tovább halad. 1991-ben az MTA Néprajzi Kutató Csoport ülésén, Pócs Éva vezetésével ismertettem az anyag feldolgozását. A pörök teljes feldolgozásához még több évre lesz szükség. Az itt bemutatott anyag közöletlen. Szakmailag dr. Katona Imre (ELTE Folklore Tanszék) és dr. Tóth István György (MTA Történelemtudományi Intézet) lektorálták.
