Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)
TANULMÁNYOK — ESSAYS - Kemenes Pál: Dudith András (1533—1589) gondolatai a medicináról
„Ha bajokat.. azért kell az üstökösre — mint okra — visszavezetni, mert néha olyankor adódnak, amikor egy üstökös ragyog vagy fényének kihunyta után következnek be, jól vigyázzanak az illetők, nehogy sok teljesen lehetetlen következtetés előtt tárjanak ablakot. Ez ugyanis, hogy egyebet ne említsek, oly módon jön létre, hogy annak ami történik, vagy kevéssel később bekövetkezik, okául tesszük meg azt, ami jelen van, vagy kevéssel korábban történt. így a természeti jelenségeket... megtesszük mindama dolgok okának, melyeket időközben az emberek kezdeményeznek és tesznek: és különösen akkor, ha valami várakozásunk ellenére vagy akaratunkon kívül következik be. " 16 Dudith babonás üstökösféléssel szembeni érvelésének a kulcsa az induktív általánosítások kiindulópontjának, az emberi cselekvéseket és természeti jelenségeket összemosó fogalmaknak a kritikája. A „valahányszor ... mindannyiszor" formula adott esetben való érvénytelenségének kimutatása. Dudith írásában a legnagyobb terjedelmet e probléma megoldásának szentelte, igénybe véve retorikus képzettsége teljes arzenálját. Ervelésében az állítását bizonyító, illetve egy feltételezett ellentétes állásponttal össze nem egyeztethető példák felsorolására szorítkozik vagy tekintélyekre hivatkozik. Mondanivalója összegzéséül az alábbiakat írta: ha valamilyen kedvezőtlen esemény „ ... mégis olyankor következik be, amikor üstökös fénylik, véletlenül, vagyis ex accidenti történik... Mindezek anyagi szükségszerűségből folynak... Az ég ugyanis egyetemes ok, mely a mozgás és a fény áldásával e világon mindeneket változtat és éltet, sokféle módon, miközben magukról a dolgokról semmiféle tudomása nincs. " ll Az absztrakt természetfogalom kialakításához szüksége volt Isten szerepének és hatókörének körülhatárolására. „... Isten az üstökösöket nem jelekként, és nem is azért függesztette fel a magasságokba, hogy csapásoknak okai legyenek, hanem ... bizonyos természeti rend- és törvényszerűség alapján jelentkeznek. " „... ha természeti okokból az üstökösök felkeltét is előre meg lehet mondani, mindenkinek el kell ismernie, hogy azok bizony nem csodajelek, hanem természetes tűzjelenségek. Mert a csodajelek az egyetemes természeti erő ellenére, annak szabályszerű rendjén kívül jelentkeznek, és bizonyos komoly okok miatt Isten tárja őket az emberek szeme elé. " 18 Dudith a dolgoknak az ember, a természet és az Isten hatókörébe eső rendjét konzekvensen és szigorúan elkülönítette. Rendszerét 1580-ban Hagecknek írt levelében tételesen, félreérthetetlen formában fejtette ki: a) a lényegüknél fogva szabad, misztikus hatásoktól mentes dolgok és jelenségek köre, a „közeli" tapasztalatilag megismerhető okok szférája; b) a természeti törvények rendje, ami a másodlagos okok szerves rendszerén alapul; c) a természetfölötti, Istentől meghatározott rend, az első ok, ami egyetemes és abszolút. Az univerzális ok mindig általánosan és csak a részleges (másodlagos) és közeli okokon keresztül működik, éppen ezért ismeretében az emberi és természeti okozatokra közvetlenül következtetni nem lehel. 19 Dudith természetfelfogása keretet teremtett a természet autonóm vizsgálatára. Tycho Brahe, Galilei, Kepler számára is ez volt az első lépés és csak ennek megtétele után közelíthették meg tudományukat kvantitatív módon. Galilei szerint a természet „kérlelhetetlen és megváltoztathatatlan, nem törődik azzal, vajon rejtett indítékait és működésének módját az emberek megértik-e vagy sem, és sohasem lépi át törvényeinek határát ". E szavakkal Galilei tulajdonképpen azt a nagyszerű gondolatot fogalmazta meg, hogy a természet törvényei objektívek, s rajtuk még maga Isten sem változtathat. 20 Ennek a világlátásnak az alapja az a megkülönböztetés, amit Dudith is megtett. Deista színezetű álláspontjának és a szinkretizmus jegyeit hordozó filozófiai nézeteinek előzményeit, Cesare Vasoli, Giovanni Pico della Mirandola gondolatvilágában találta meg. 21 16 Dudith, A.: i. m. 31 17 Dudith, A.: i. m. 25 18 Dudith, A.: i. m. 32 19 Dudith, A.: Levél Hagecknek 1580. szept. 26. In: Scheibel, J. E.: Astronomische Bibliographie, II. Breslau, 1786, 170 20 Pais, E: Emberes Vallás. Bp., 1988, 84 21 Vasoli, C: Andrea Dudith — Sbardellati e la disputa sulle comete. In: Rapporti veneto-ungheresi: all'epoca del Rinascimento. Bp., 1975, 306, 309, 319, 321 Giovanni Pico della Mirandola: Disputationes adversus astrologiam divinatricem, 1496. című művéről van szó