Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)
KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEWS
Bár Gumarov mindehol a racionálisának tartott elemeket hangsúlyozza, két alfejezetben röviden érinti a mágikus eljárásokat is: Gyógyító mágia (pp.55-62) és Preventív nuígia (pp. 103-105.) A Sebészeti beavatkozás (pp. 62-68) a szemölcsök gyógyítására, a hegesedés elősegítésére, a vérzés csillapítására, a sérülések (fagyás, zúzódás, ficam, törés) és bőrgyógyászati esetek (furunkulus, gennyesedés stb.) kezelésére, foghúzásra, körülmetélésre, köpölyözés és piócák fölhelyezésére vonatkozik, és nem jelenti operációk végrehajtását. A szülészeti segítség című alfejezet (pp. 68-72) a bábaasszonyok a szülés előkészítésében, a köldökzsinór elvágásában, az. újszülött és anya lefürdetésében, a gyermekágyassal való bánásban játszott szerepét ismerteti. A népi Ingénia című fejezet A házasság, terhesség higéniája és a gyermek egészségvédelme (pp. 73-80), a Lakáshigénia (pp. 81-85), az Öltözködés higéniája (pp. 85-87), a Testápolás (pp. 87-92), a Táplálkozás higéniája (pp. 92-99) című főbb részekre oszlik. Következtetéseiben a baskír népi higénia elégtelenségére utal, és természettudományos igényességű elemzését javasolja. A további fejezetekben a baskír folklór gyógyászati vonatkozásait ves: számba (pp. 107-125), a szovjet egészségügy történetét tekinti át (pp. 126-129), a táblázatok 99 növényi, 21 állati és 32 ásványi vagy vegyi eredetű anyagot sorolnak föl az orosz nevek betűrendjében a baskir és latin nevekkel együtt. Az irodalomjegyzék pontosan 100 tételt tartalmaz. A szerző didaktikus célja miatt szépíti a valóságot, vagyis nem azt írja le, ami ma tapasztalható Baskiriában, hanem azt, amiről úgy gondolja, hogy ideológiai szempontokat követve bizonygatni kell. Másrészt az. anyagból úgy tűnik, hogy keveset gyűjtött sajátmaga. Inkább az ismert irodalomból vagy a baskir akadémiai filial vegyes eredetű anyagából idéz. Minden eljárást a tudomány mai álláspontja szerint értékel (ez néha szinte komikusan hat). A következtetések levonására főleg a tennészettudományok mai állása szerint-i didaktikus szempontból törekszik. Baskir nyelvű adatai kiragadottak a körülmények és a szövegösszefüggés nélkül. Mindezek az apróságok eltörpülnek a mű főérdeme mellett: Gumarov elsőként ad monografikus összefoglalást a hagyományos baskir gyógyászatról. Nagyon várjuk Gumarov közeljövőben megjelenő baskir—orosz szótárát is Torma József Hamburger Beiträge zur Wissenschaftsgeschichte. 5-6. Bd. Hrsg. Hendrik van den Bussche. Berlin - Hamburg, Dietrich Reimer Verl. Bd. 5. Kontinuität, Anpassung und Oppositionen der Hamburger Medizinischen Fakultät. 1989. XII, 473 p. Bd. 6. Anfälligkeit und Resistenz zur medizinischen Wissenschaft und politischen Opposition im „Dritten Reich" 1990. XII. 127 p. A két tanulmánykötet egyike közel tíz éves kutatási program eredményeként látott napvilágot, a másik egy emlékünnepség tanulmányait rögzíti az elhangzás sorrendjében. Tematikájuk lényegében közös. A kutatási terv eredetileg a hamburgi egyetem történetére vonatkozott, és ebből kiindulva vállalkozott egy tágabb összefüggéseket rejtő témakör feltárására. Éspedig az egyetemi élet, a lehetséges magatartásminták bemutatására a „Hannadik Birodalom" időszakában, a puszta fennmaradáson és alkalmazkodáson át egész a szembefordulásig. A két mártírhalált halt orvostanhallgató emlékére szervezett ülésen szintén e témakörből hangzottak el előadások. Az emlékünnepségre érkező számtalan levél arra irányította a ügyeimet, mekkora érdeklődés él az emberekben múltjuk eseményei iránt. Fliszen a téma az újkori német történelem legkényesebb, és ezzel összefüggésben feltáratlan területe. A kötetekben sorakozó tanulmányok különböző aspektusból próbálják megvilágítani az orvostudománynak és képviselőinek a nemzetiszocializmushoz való viszonyát. Rámutatnak például, hogy a tájvédelem benne gyökerezett a korábbi időszak biológiai irányultságú egészségügyében, és így szemléleti továbbélésére mód nyílott a későbbiekben is. A további tanulmányok foglalkoznak az átöröklést vizsgáló hírhedt ikerkutatásokkal, a rákkutatással, az elmebetegek kezelésével és az euthanázia kérdésével. Ezek azok a területek, ahol legkiélezettebbcn vetődik fel az etikus cselekvés lehetősége egy orvos, illetve az orvostársadalom számára, szemben a pragmatikus szemlélettel, mely ezen esetekben az embertelenséget jelentheti. Egy másik tanulmány bemutatja és rekonstruálni próbálja, milyen hatást gyakorolt a náci rezsim az orvosi kar szerkezetére, belső életére. A tanári kar megválasztásában előtérbe kerültek a politikai szempontok, megváltozott a minősítési rendszer, új szempontok érvényesültek úgy a karokon, mind a kórházban, az elméletképzésben és a kutatásban. A fentiek figyelmeztetnek arra, hogy egy mégoly apolitikus tudomány, mint az orvostudomány, és annak képviselői mily esendők és kiszolgáltatottak egy embertelen diktatúra szorításában. A levéltári forrásokat a szerzők közzéteszik a kötet végén, és irodalomjegyzékkel is ellátták a tanulmánykötetet. Ezen kivül mindkét kötet tartalmaz névmutatót. Jobst Ágnes
