Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK, ELŐADÁSOK - STUDIES, LECTURES - Vitális-Zilahy, Lidia: A monori orvoslók (The healers of Monor)
A MONORI ORVOSLÓK VITÁLISNÉ ZILAHY LÍDIA Monor (Pest megye) lakosságának a vagyonát a XVni. században az állatok képezték. így az állatok ápolására és orvoslására nagy gondot fordítottak. Legelőjük kevés volt [1], ezért pusztákat árendáltak a rideg és félrideg állattartásra. Az Egri Káptalantól árendáltak a Kecskemét alatti Matkó pusztát, valamint a Gomba és Tápióság melletti Zsiger pusztát. Földesuruk az árenda megújítását 1791-ben elviselhetetlen feltételekhez kötötte, ezért a vármegye segítségét, közbenjárását kérték. „Monor Helység Községeinek könyörgése, mivel határok szűk voltjára nézve, nékiek Nemes Egri Káptalaniul árendában adott Matkó és Zsiger nevezetű Puszták iránt való Contractus ideje eltelvén azokat nékiek tsak súlyos viselhetetlen fel tételek alatt akarna újonnan árendában engedni, az Tes Vármegye méltóztatna ezen emiétett Puszták tűrhető árenda fizetése mellett tétendő megnyerése végett magát a Nemes Egri Káptalan előtt Kegyelmes pártfogásával közbevetni."(P.M.L. IV—3-a 1792. 778. jkv. sz.) A marhavészek és egyéb járványok időnként megtizedelték az állatállományt, súlyos károkat okoztak, ezért a kormányhatalom utasítására 1735-ben Mágócsi Mihály megyei alispán levelet írt a ceglédi, körösi és kecskeméti bírákhoz: „hogy minemű okosságokkal orvosolták, vagy orvosollyák a beteges marhákat és ha használt valami orvosság, minemű az ki használt. Kegyelmetek összehivatván a magok népétül és gulyásaiktul, mind egyik, mind másik kérdések iránt... információt küldjön." [12]. A Közép-Ajtai Nagy atyafiságból többen is orvosoltak szakadék jószágot, veszett állatok marásait, juhokat és azok nyavalyáit, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét pusztáin, valamint a Fáy és Ráday családnál. Figyelemre méltó a hagyomány, ha kevés adat is utal rá. ,JVagy György feleségének 1736-ban. mint veszett jószágokat orvosló asszonynak azért, hogy oly hasznosan szolgál aféle jószág körül, a véle való alku eképen lett meg. Egész falka jószágtul adatik héthét Máriás, ha csak szakadék marhát on'osol olyantul kevesebb. Ha pedig valamely személyt orvosol, minden egy személyiül két-két poltura adatik neki" [12]. Monori Nagy György és felesége Vékényi Major Katalin gyermekeinek a kecskeméti ferences szerzetesek által való elhurcolása.(P.M.L. IV—1-a 1764. 837. jkv. sz.;) Kostyán Imre Úr a Vármegye bírája vizsgálatot tart és jelentést tesz a Monori Nagy György és Vékényi Major Katalin helvét hitvallást követők gyermekeinek a ferencesek által tett erőszakos elhurcolása ügyében. (P.M.L. IV—1-a 1764. 837. jkv. sz.;) Az Egri Káptalan monori uradalma református lakossága korabeli viszontagságai megértéséhez szükségesnek ítéljük Földvári István monori református prédikátor 1764. február 27-én kelt feljegyzéséből idéznünk. ,JVem lesz felesleges valamit a római katholikusokról is az eddigiekhez hozzácsatolni, akiknek ezelőtt tiz évvel engedték meg, hogy itt lakjanak... a mult év végén még pélbánust is hoztak maguknak. Névszerint Manigai Györgyöt, aki az első plébánus itt, aki azt gondolja, hogy neki mindent szabad és magának és az egyházának elsőségét nagy dölyfösséggel követeli, a mi régi szabadságunkat és lelkiismeretünk nyugalmát zavarja és zavarni szándékolta, hacsak Isten gátat nem vet neki, amit cselekedjék is."[4]. Az állatokkal foglalkozó juhászok, gulyások, orvoslók gyakran megfordultak a csárdákban és a börtönökben is, mert meg-meg esett, hogy az elmulatott vagy elhullott állatokról nem tudtak számot adni. Esetleg más gulyából vagy juhászaiból pótolták be a létszámot. így őrződött meg Dirgés Nagy Mihály, Nagy Isr\>án, Nagy György neve és a monori Burján gyerekek börtönbe záratása a levéltári iratokban.
