Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK, ELŐADÁSOK - STUDIES, LECTURES - Vitális-Zilahy, Lidia: A monori orvoslók (The healers of Monor)

,A Kecskeméti idősebb és fiatalabb Nagy György valamint Kocsis Antal panaszosok a monori Burján fiai és társai ellen, akik a panaszt tevőket az elkövetett tolvajláson kivül kegyetlenül el is vertek. Végzés: Kivizsgálván az ügyet a vétkesek be fognak záratni." (P.M.L. IV—1-a 1786. 836. jkv. sz.;) fernes Csongrád Vármegyénk múlt esztendő július 28 napjárul irt levele melyben jelenti, hogy az itt való Sedria által múlt szeptember 22-ik napján constantatio végett kivánt Birgés Mihályt és Nagy Ist\>ánt már megfogatta s innen tova el is indirtva által adván az irántok hozandó Ítélettételt is." (P.M.L. IV—3-a 1791. 2595.jkv.sz.) A Monoron lakó Közép-Ajtai atyafiságból való Nagyok nem használták nemesi előnevüket. közbeszédben pedig csak igy használtuk: Ajtai Klára, Ajtai János stb. Gyűjtést, ahogy a néprajzosok szoktak, nem végeztünk hiszen ebből az atyafiságból való volt öreganyánk. így a családban őrzött orvoslásokból mutatunk be egy-egy példát. Seborvoslás. Öreganyám megütötte a lábszárát egy fában. Anyám, apám nem engedte házilagos orvoslását. A seb nem gyógyult be az orvosok által adott gyógyszerekre, egyre mélyült. A vasadi református pap orvos fia (jelenleg 86 éves) azt mondta „Eszti néni, ha a mi tudományunk és más orvosoké sem segített, orvosolja magát saját tudománya szerint." Öreganyám azután el is kezdte sebe orvoslását: Erős farkasalma főzetből készült lébe áztatta a lábát egy vödörben, hogy ellepje a főzet a sebet. Eleivel mikor belerakta a lábát bizony sziszegett. Aztatás után a sebet a tűzhely ajtajánál, akácfák parazsánál hosszan melengette, száritotta. Lefekvés előtt egy tisztára mosott száraz ruhával, minden kenőcs használata nélkül átkötötte a lábszárat. Ezt a gyógymódot kb. hat héten keresztül naponta megismételte. A nyers húsban tátongó lyuk ugy begyógyult, hogy még mélyedés sem maradt a helyén, csak az új bőr egy tenyérnyi foltban kávébarna színű volt, és élete végéig ilyen is maradt. Ezt a módszert 1948 körül alkalmazta, s 1958. évi haláláig a sebhely panaszmentes volt. Szülés utáni virrasztás. Az első és második gyerekemet Monoron hoztam a világra, Baglyasné bábaasszony segítségével. György fiam 1953. március 13-án este született. Nagy hóesés volt. A szülés utáni virrasztás Tera ángyom tiszte volt. Mindenki nyugovóra tért. Ángyom meggyújtott egy kis petróleum lámpát és a villanyt leoltotta. A tűzhelyen tejet langyított és mézet rakott bele. Amikor hozzám hozta a jó nagy findzsatejet, szépen megállt, s kezében tartva így szólt hozzám: ,Eogadd tőlem lelkem, elveszett erőd helyett újat adjon Isten". Ezzel a kezembe adta a langyos mézes tejet. Megittam a tejet, ezután alacsonyabbra vette a lámpa fényét és leült mellém. Mesélgetett erről is, arról is, időnként hozzám szólt választ várva. Öreganyámék ugyanis azt tartották, hogy aki erejét veszejti, könnyen átalussza magát a másvilágra, ezért nem hagytak aludni, csak a teljes köcsög tej elfogyasztása után. Fogóvás. Az új kenyér sütésekor a régi maradék kenyér sarkát a kemencében feketére égették. A feketére égett kenyeret fa mozsárban jól megtörték. Ujjukkal dörzsölték be vele fogaikat, hogy ne szuvasodjanak el. Utolsó alkalmazását 1963-ban láttam. Alkalmazója 1899-ben született és 1964-ben halt meg. Szép és ép fogaival temettük el. Szem árpa orvoslás. Langyos tejbe áztatott kenyeret raktunk a szemre és igy fakasztottuk ki az árpát Kelések, kelevinyek otvoslása. A kelések érlelése langyos tejben áztatott kenyérrel történt mindaddig, míg a kelések fel nem fakadtak. A kelevinyeknél is így történt. A kelések kifakadása után jól megáztatott és esences vízbe mártott kézzel a kelést jól kinyomkodták és utána tiszta ruhával bekötötték. A cipó kelevinyeknek, amelyek nem fakadtak ki, erre a célra tartott, esencbe áztatott éles kiskéssel megmetszették a tetejét és jól kitisztították azokat. Utána tiszta száraz fehér ruhával bekötötték. Kappanyolás. Évente 40 — 50 kakast kappanyoltunk. A metszés helyét öreganyám csak akácfa hamuval dörzsölte be, pernye hamut nem használt rá. Lúdtömés. Ha a lúd gigájába ment véletlenül a kukorica szem, akkor öreganyám Lica huga rögtön kivette. Erre a célra a saját maga által hajlított, a kontya jobbkéz felőli oldala alsó részében tartott vékony hajtűt használt. Kutyaharapás elleni védekezés. Kicsi gyerekkorunkban számos A-szegi idős ember és asszony Monoron arra tanított, hogy idegen tanyákba és harapós kutyák közelébe csak a következő módon mehetünk: A könyököt szorosan a testhez szorítani, a hüvelykujjat ökölbe szorítani, ezzel a mellkast befedni. Ha öreganyámmal, vagy anyámmal tanyára mentünk, akkor figyelték is, hogy a tanyaudvarokból előre szaladó kutyák láttára beszorítjuk-e ökleinket. Ehhez a gyakorlathoz magyarázatot nem fűztek. A nagy atyafiság felmenő ágából Mihály, György és Ferenc(ek) nevűekről említettek orvoslói hagyományokat. Utolsónak Nagy Ferencet és feleségét Kánya Zsuzsát említették. A Kánya család is