Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)

ADATTÁR - DOCUMENTATIONS - Sz. Tóth, Magda: II. Rákóczy György gyulafehérvári patikájának gyógyszerei és felszerelése 1650-ben

ADATTÁR II. RÁKÓCZY GYÖRGY GYULAFEHÉRVÁRI PATIKÁJÁNAK GYÓGYSZEREI ÉS FELSZERELÉSE 1650-BEN SZ. TÓTH MAGDA /. BEVEZETŐ Az Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtárának oklevél gyűjteményében a 188. volt II. Rákóczy György erdélyi fejedelem gyulafehérvári gyógyszertárának leltári jegyzéke.

1 a/ a korszak legteljesebb magyar gyógyszertári összeírása; b/ Nyilvánvaló kapcsolat van a gyulafehérvári patika 1650-ben összeírt gyógyszerei és az Orvosság könyvében (Ars Medica) Lencsés György által az 1570-es években használatra ajánlott gyógyszerek között; c/ nem kizárt, hogy a gyógyszertár megszervezésében, felszerelésében az Ars medica szerzőjének — a Báthoriak gyulafehérvári főudvarmesterének és fejedelmi számvevőnek — közvetett vagy közvetlen szerepe volt.

2 d/ feltételezzük, hogy Lencsés György abban a sárvári tudóskörben (is) tanult medicinát, amelyben Sylvester János

3 kiadta az első nyomtatott magyar nyelvű orvosi szöveget és ahoi Szegedi Körös (Fraxinus) Gáspárral — Somogyi (Hori) Juhász (Melius) Péter tanítómesterével találkozott. Mindezeket tekintetbe véve a jelen közlés kettős célt követ. Első célja az, hogy a nemzetközi tudományosság számára az eredetiben ma hozzáférhetetlen és az első köziéslxm feldolgozatlanul maradt gyógyszerjegyzéket az Orvostörténeti Közlemények hasábjain mindenki számára hozzáférhetővé tegye. További cél, hogy folytassuk azt a munkát, amelyet a Zay Anna Herbáriumának, a Melius Péter féle Herbáriumnak és az Ars medicanak a feldolgozásával végeztünk és a leltárjegyzék nyersanyagát rendszerezve a kutatás számára használhatóbbá, áttekinthetőbbé tegyük azt. A következőkben Orient Gyula közlése nyomán ismerhetjük meg a leltárt.

4 A leltár magyar nyelvű részét az Orvosság könyvének hiányos példányaiból rekonstruált és korszerű magyar kiadásra előkészített teljes alapszövegének feldolgozása során alkalmazott szempontok szerint közelítettük a mai magyar helyesúáshoz.

5 1 Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtára, Oklevelek törzsgyi'íjteménye. Múzeumi szám: 188/1650 dec. 28., Dr. Ötvös Ágoston hagyatéka. Ezt az anyagot a Román Sz. K. Állami Levéltárának (Archivele Statului) Farkas-utcai épületében őrizték Kolozsvárott (3400 Cluj-Napoca, Str. Kogalniceanu 10. sz.) 2 Szabó T. Attila (sen.), 1969/1979, Ujabb adalékok a XVI. századi Orvosi könyv kérdéséhez. Nép és Nyelv. Válogatott tanulmányok és cikkek, IV., 530—545, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. U.Ö., u. ott, 1974/1979, Lencsés György ,Ars medica"-jának kéziratai. Lásd még: Spielmann József, Trócsányi Zsolt, Uzár Szini Karola, 1976, The first scholarly medical book in Hungarian: Ars medica of György Lencsés. Almárium, 147—175. Budapest. 3 Szabó T. Attila (jun.), 1989, Sylvester János és a magyar természettudományos könyvnyomtatás születése. Előadás, a Sylvester János Grammatica Hungarolatina-ja megjelenésének 450. évfordulójára rendezett Tudományos Emlékülés-en, Sárvár, nov. 10. 4 Orient Gyula, 1926, Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története. Minerva I. Ny. M., CIuj-Kolozsvár. 5 Szabó T. Attila (jun.), 1989 Lencsés György: Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica (Gyulafehérvár, 1570 k). I. Alapszöveg, II. jegyzetek, mutatók. (Kézirat).