Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)
KÖNYVSZEMLE
szándék, mely a mai nyelven történő, gördülékeny előadásmódra irányult, maradéktalanul megvalósult. Ahogy Carter előszavában utal rá, Koch gondolkodásának következetessége, lo B ikai tisztaságának ereje volt az, amit fontosnak tartott a ma orvosa, kutatója számára bemutatni, és ez. a feladatot teljesítette is. Varga Benedek Títe Essentials of Medicine in Ancient China and Japan. Yasuyori Tomba s Ishimpo. Transi, with Introduction and Annotations by Emil C. H. Hsia, Ilza Veith, Robert H. Geertsma. Leiden, Brill, 1986. 2 vols. 313, 241 p. Az orvostudomány történetét, ellentétben sok más tudománnyal, tárgyának múlandósága miatt, elsősorban szövegek elemzésén át lehet megismerni. Ezek korrekt kiadása és szövegkritikai — textológiai apparátussal való ellátása a tudománytörténész egyik legfontosabb feladata. Különösen így van ez az egzotikus vagy ódon nyelvállapotú írásművek esetében. A nehézség itt többszörös — s méginkább megsokszorozódik, ha egyszerre távoli és régies az értelmezendő-fcldolgozandó textus. Három tudós igen hosszú munkával lefordította és kiadta a japán medicina legrégibb és legfontosabb alapszövegét: Tamba íshimpoját. A gesztus: hősies, az eredmény: értékét nem vesztő győzelem és nyereség. Japán kultúrájának meghatározó elemeit Kínától kapta, az értékek megszerzésével már igen hamar tudatosan törődött. így a gyógyítás művészete és tudománya is a kontinensről került a szigetországba. Mégpedig, ahogy a fordítói előszó európai jelenségekhez köti és értelmezi: „TJie Ishimpo mirrors and overall image of medical practices in China up to the time when. . St. Stephen was yet to become the founder of the Arpad dynasty in Hungary (995)" (A tárgyalt műhöz hasonló terjedelmű munka magyar nyelven mintegy 600 évvel később készült: az Ars Medica.) Az elsöprődő majd ezer év, ami a mát elválasztja Tamba korától, persze megporlasztotta a könyvet, csak töredékei maradtak meg „használható állapotban". Ám ismerjük a teljes írás felépítését. Ezek alapján meghatározható a translatio módja: szövegértelmező , fordítás" a kínai kultúrából a japánba. A szöveg szerkezete (struktúrája) érdekes módon, nem sokban iér el az Európában honosoktól. Az első egység az alapvető elveket tárgyalja, majd az akupunktúra és moxibustio leírása következik (ez az egység természetesen a mi tájainkról hiányzik — ahogy a Távol-Keleten alig van sebészet), azután a testfelépítés. Majd a betegségek (a bőrbajok után sajátos logikával a sérülések), az ásványi gyógyszerek ismertetése után a nőgyógyászat, gyermekgyógyászat, geriátria. Majd a lelki egészség és egészségnevelés. A művet a materia medica ismertetése zárja. A tárgyalt szövegkritikai értékű fordítás az első és a második fejezetet hozza első kötetében, a másodikban a geriátria, azaz a hosszú élet kivívása — alapkategória a kínai gondolkodásban, amely az öregséget immanens értéknek tekinti — a lelki egészség és a ,, chamber exercises" angolosított magyarázattal a „sexuális gyakorlatok". Az első fejezet igen sok receptet is tartalmaz, az egyes kórok meghatározása után azok ellenszerét is leírva. Mindez részleteiben kincsesháza az érdekességeknek és alapvető tudnivalóknak. A monumentális, de még használható jegyzetanyag a tájékozatlan olvasónak igen sok segítséget nyújt — legyen bár szó akár a legapróbb fogalomról. A fordításban páldául a növények neve eredeti kínai írásjegyével majd standardizált ejtésalakjával, végül pedig természettudományos megnevezéssel szerepel — kielégítve így bölcsész és botanikus igényeket egyaránt. Mintaszerű a szöveg forrásainak felkutatása is — textológiai érdeklődésű ember csak az aparátus megtekintésekor jókedvvel töltődik. A magyar kutató pedig elszomorodik. Orvostörténeti alapszövegeinknél' alig van méltó kiadása (legfontosabb talán a Melius-féle Herbarium erdélyi editioja). Az említett Ars Medica például egy gyakorlatilag igen nehezen használható nyomtatványban forog közkézen (mutató, de még használható tartalomjegyzék nélkül is!). A hiányok igen hosszan, az eredmények csúfos rövidséggel volnának sorolhatók. Márpedig: a német orientális medicina-kutatás jelentős eredményeit szövegkiadások gondozásán át érte el — a magyar orvostörténet fellendülése sem képzelhető el másként. Magyarország kevésbé egzotikus, mint a Távol-Kelet. A mi dolgunkat nem fogják német dissertansok elvégezni. A felelősség miénk. Szabó Béla
