Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)
TANULMÁNYOK - Kicsi Sándor András: A víziborjú természete
— Ment össze, egyre jajgatott kínjában. Az orvos semmi baját nem találta. Megállapította, hogy meg van rontva. Azt ajánlotta, hogy a haragosát faggassák ki. Ez meg is mondta a vallatásra, hogy hova vigyék a beteget. Elvitték egy romány asszonyhoz, az valamit itatott vele és hazaküldte azzal, hogy nagyon rosszul lesz. Hát egy békát hányt ki otthon! De nem nagy békát. (Milyen békát?) Vereshasú békát. Felszíja a felhő és leesik az esővel. Iznyi béka. Ennek a tojását tette a borba a lány. Az a béka az én kishúgomban nevelkedett fel. Doboz." [1985, 2:150]. ,,Bizony én is majdnem nyeltem vízibornyút. Olyan, mint a krokodil. Négy lába van neki, oszt olyan pici. Kígyóson egy lány azt nyelt. Úgy megnő benne és kirágja a gyomrát. Rossz kutakba kerül (vízibornyú). Az ilyen vedres kutatkba. Orosháza. — A vízibornyú állott vízben, nem használt vedres kútban tenyészik. Akkora, mint egy szúnyog. Négy lába, egy farka van. Mint egy gyík akkorára megnő (a gyomorban). Majdnem feljön a torkán. Ki is rágja a gyomrát. Doboz. — A nyitott kutakban megterem a vízibornyú. Sarkad. — A vízibornyú lóbogárhoz hasonlít. Ekkora kis mozgó lény először. Változásokon megy keresztül. Doboz. — A vízibornyú tejjel jön ki. Fejjel lefelé lógatják a beteget és forró tejet tartanak a szája elé. Annak a szagára kijön. Sarkad. — Aratáskor tátott szájjal aludt, és béka csúszott bele. Mikor felébredt érezte, hogy valami kaparja a gyomrát. Elvitték a közeli kocsmába, két deci pálinkába egy evőkanálnyi erős paprikát szórtak, ezt itatták meg vele, jött kifelé a béka. Kevermes" [1985, 2:167—8]. Barna Gábor mindenek előtt Tikos Béla 50-es évekbeli gyűjtéseire támaszkodva a következőképpen foglalta össze a víziborjúra vonatkozó Hortobágy vidéki hiedelmek főbb változatait: , ,A hiedelem szerint a vízibornyú vízi állat, amely tavakban, folyókban, ritkábban kutakban él. Ha az ember vigyázatlanul iszik pl. tóból, könnyen lenyelheti. Ez az ember gyomrában megnő és kifejlett állapotban kirágja az ember oldalát, s a beteg ebbe bele is hal. A történetek szerint általában lányok, egyáltalán nők szoktak így járni. A lenyelt vízibornyú fokozatosan nő a hasukban. Hajdúböszörményben úgy tudják, hogy 3—4 hónap alatt nő meg, másutt nagy eltérések lehetnek az időtartam megállapításánál. Polgáron és Balmazújvároson azt mondják, hogy 16 év alatt. Legtöbbször azonban nem is említenek időtartamot. Hajdúböszörményben egy »lány beteg lett, a hasa megdagadt. Az anyja szidta, azt hitte, hogy állapotos. Mikor hosszabb elmaradás után egyszer bement hozzá a szobába, a lány ott feküdt véribe, a házba meg ott járkált egy másfélrőfös vízibornyú. « Polgáron és Balmazújvároson azt mondják, hogy »macska nagysagtira« nő. Ezt a betegséget gyógyítani nem lehet. Hajdúdorogon mondják, hogy szarvasmarha is nyelhet vízibornyút. A vízzel együtt »megissza a jószág« és az nagyra nő benne. A hasából a »lodoktor vágja ki«. Magáról a vízibornyúról is eltérnek a vélemények. Hajdúdorogon, Polgáron és Balmazújvárosban azt mondják, hogy »akkora, mint egy giliszta«. Ha nem is nevezik néven, de a leírásokból a gőte (Molge vulgaris) alakjára ismerhetünk. Hajdúböszörményben pedig egy aprócska békát tartanak vízibornyúnak" [1979:78—79]. A népi betegségszemléletet igen találó módon jellemezte Magyary-Kossa Gyula a testbe jutó térgek kapcsán: ,,Testi bajainknak eredendő okát, még alapos meggondoláskor is, csak a legritkább esetben sikerül megállapítanunk: rendesen tévedünk benne. Lélektanilag azonban könnyen érthető, hogy mindenképpen igyekszünk kideríteni azt az első reális okot, mely a testi bajt szerezte, hogy alkalomadtán újra felvetéidése esetén elkerülhessük" [Kossá 1908:278]. ,,Az első reális ok", ami hihetőnek látszik, éppenséggel a népi gyógyászat és néphit tudós tanulmányozóját is megtévesztheti: a kutatók jelentős részét élénken foglalkoztatja a népi hiedelemrendszer elemeinek saját hiedelemrendszere elemeivel való megfeleltetése és sokan hajlamosak egy-az-egybeni megfelelések felállítására. Pl. az azonosítási kényszer hatására Barna