Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés története

Aki azonos tárgykörökből kíván szakgyógyszerészi képesítést szerezni mint amiből már korábban doktori címet nyert és a megkívánt gyakorlati időt is már letöltötte, azt a tanfolyam elvégzése nélkül is lehet szakgyógyszerészi vizsgára bocsátani.

69 Az alábbi szakágazatokban szerezhető szakgyógyszerészi képesítés:

70 1. Gyógyszertechnológia 2. Gyógyszerellenőrzés a) Fizikai-kémiai b) Biológiai c) Mikrobiológiai 3. Hatástan 4. Toxikológia 5. Laboratóriumi vizsgálatok a) Preparatív kémiai b) Közegészségügyi és mikrobiológiai c) Klinikai 6. Drogismeret 7. Szervezés 8. Egészségügyi igazgatás A gyógyszertárakban dolgozó, már 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerészek 1980-tól a gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezés szakágazatból vizsga nélkül is nyerhetnek szakképesítést. Az Orvostovábbképző Egyetem rektorának eseti engedélyével pedig a gyógyszerészek számára is elérhető az eddig csak orvosok számára megszerezhető alábbi szakképesítések: 1. biofizika 2. biokémia 3. elektroenkefalográfia 4. elektrodiagnosztika 5. farmakológia 6. fiziológia 7. hisztológia — patológia — citológia 8. humángenetika 9. immunológia 10. mikológia 11. neonatológia 12. neurológia 13. neuroendokrinológia 14. neuropatológia Lázár: A szakgyógyszerészet... 101. Zalai: Szakgyógyszerészképzés... 98. Az 1972. évi II. törv. 67. §. 3. bek. A 16/1972. X. 8. EüM sz. rendelet és a 28/1972. EüK 22. végrehajt, ut. A 9/1978. XI. 29. EüM sz. rend. és a 39/1978. EüK 32. végrehajt, ut. A 20 129/1979. EüK 14. sz. tájékoztató. A 18/1983. XII. 29. EüM sz. rend. és a 26/1983. EüK 24. végrehajt, ut. Kovács László: Gyógyszerésztovábbképzés és szakgyógyszerészképzés. Gyógyszerészet 1984. 10. sz. 379. Zalai: Szakgyógyszerészképzés... 98.