Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés története
rangúvá tették az orvos-, a jog-, a bölcsészet- és a hittudományokkal. Ez tette lehetővé azt is, hogy ezután a Királyi Orvosegyesületnek gyógyszerészek is lehettek tagjai. Eddig ugyanis az orvosdoktorok az érettségi nélkül pályára kerülő gyógyszerészeket és sebészeket méltán nem tekintették magukkal egyenrangúaknak. 54 A ,, doctor chemiae" cím ma bécsi és a prágai egyetemeken már 1812-től megszerezhető volt a gyógyszerészek számára és az 1813 július 6-án kelt feliratában a Pesti Egyetem is kérte ezt a jogot. Az uralkodó ehhez hozzá is járult még ez évben, de azzal a kikötéssel, hogy csak az új gyógyszerészképzési renddel együtt léptethető életbe. Erre viszont 1852-ig kellett várni. Meg kell jegyezni, hogy a tervezetben a Pesti Egyetem doktoranduszai elé szigorúbb követelményeket támasztottak, mint a Bécsi Egyetemen. Érdekes viszont, hogy az 1819. július 29-én, Bécsben elsőként avatott gyógyszerészdoktor magyar volt: a rimaszombati születésű Nyir Nagy Ferenc. 55 Gyógyszerészek számára a doktori cím megszerzésének ekkor az volt a módja, hogy a II. évfolyam szigorlatai után egy 3 éves tanfolyamot kellett végezni, ahol az I. évben ásványtant, növénytant és állattant, a II. és III. évben pedig kémiát és gyógyszertant kellett hallgatni. Előfeltétel volt azonban az egyetemi vizsgák jelesrendűsége. Az érettségi hiányát pótolta a Bölcsészkaron hallgatott 2 év filozófia. A vizsgán egy kémiai analízist kellett végrehajtani. A doktori cím elnyerésének ezzel a lehetőségével a Pesti Egyetemen egyetlen gyógyszerész sem élt, mivel Ertheim professzor idejében itt még nem teremtődtek meg ennek a feltételei és ez csak Than Károly professzorsága alatt válhatott valóra. Korábban jelentek ugyan meg itt is gyógyszerészi tárgykörű doktori értekezések, de ezek orvosdoktori értekezések voltak. Gyógyszerészek számára a doktori cím megszerzésének lehetőségét 1859-ben a Habsburg Birodalom összes gyógyszerészképzéssel foglalkozó egyetemére kiterjesztették. Ez az új rendelet a korábbihoz képest némi módosításokat tartalmazott, ezek azonban majdnem csak annyit jelentettek, hogy a gyógyszerészek számára ezentúl már nem , ,doctor chemiae", hanem , ,doctorpharmaciae ' ' címet adományoztak és ezzel egyidejűleg eltörölték a ,, doctor chemiae" címet. A ,, doctor pharmaciae" cím megszerzésének előfeltétele szintén 6 gimnázium volt és kitűnő eredményű gyógyszerészmesteri oklevél. Ezek birtokában még 2 féléven át kellett hallgatni szervetlen, szerves, analitikai és gyógyszerészi kémiát és ezekből laboratóriumi gyakorlatokat is végezni. A doktori szigorlat 2 kémiai művelet elvégzéséből állt és ennek témaköréből értekezést kellett tartani a vizsgabizottság előtt és kiosztani nekik az elkészített disszertációt. 56 A Pesti Egyetem első gyógyszerészdoktora Csanády (Scholtz) Gusztáv volt, akit 1861-ben avattak doktorrá. Sorrendben a következő, az 1862-ben avatott Felletár Emil volt. Gyógyszerészeknek 1892 előtt kizárólag kémiai tárgykörrel lehetett doktorálni. Ezután már gyógyszertan és közegészségtan témakörökből is. A kör 1915-ben növénytannal és gyógyszerészettel bővült, majd 1925-ben gyógyszerészettel is. Az érettségi bizonyítvány 1892-től már előfeltétele volt a doktori cím elnyerésének. A gyógyszerészi oklevél megszerzése után ekkor még 1 évet az Horváth Jenő: A magyar doktor gyógyszerészek. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője. 1934. 1. sz. 81. Zalai Károly: A gyógyszerészdoktor-képzés fejlődése a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Acta Pharmaceutica Hungarica. 1970. 6. sz. 242. Az 1813. november 8-án kelt uralkodói határozat. Zalai Károly: A gyógyszerészdoktor-képzés. .. 242. uő.: A bécsi egyetem magyar gyógyszerészdoktorai. Acta Pharmaceutica Hungarica. 1972. 5. sz. 235-236. Az 1859. május 29-én kelt uralkodói rendelet. Felletár Emil: A gyógyszerészdoktori rangról. Gyógyszerészi Hetilap 1862. 2. 28—29.
