Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés története
nyi Egyetem ' '-re változtattak. A szegedi egyetem előbb a , ,Szegedi Orvostudományi Egyetem ' ' nevet vette fel, majd ezt 1987-ben ,,Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem ' '-re változtatták. Mindkét Orvostudományi Egyetemen belül önálló Gyógyszerészkar létesült: Budapesten 1955-ben, Szegeden 1958-ban. 51 Az ásványtan oktatását 1955-ben törölték el, ugyanekkor bevezették a gyógyszerészetre vonatkozó jogszabályok oktatása helyett a gyógyszerügyi szervezéstan oktatását, amely még magában foglalta a korábbi gyógyszerésztörténet, a gyógyszerészi propedeutika és a gyógyszerészi deontológia tárgyakat is. Ugyancsak ezzel egy időben vezették be a IV. évfolyam számára a heti 4 órás gyógyszertári gyakorlatot is. 52 Az 1955 után bevezetett további kisebb reformokkal a gyógyszerészképzés terén azt kívánták elérni, hogy a gyógyszerész ne csak a gyógyszertárban, de a közép- és nagyüzemi gyógyszergyártásban is megállja a helyét. Ne csak a gyógyszerkészítésnek, hanem a gyógyszerellenőrzésnek és a szervezésnek is szakembere legyen. Ezt a célt szolgálja az is, hogy az egyetemi óraszám mintegy 2 /3 részét a gyakorlatok teszik ki. Az 1972-ben bevezetett oktatási reform lehetővé tette a szakgyógyszerészképzés ágazatainak megfelelő kollégiumok valamelyikének kötelező szaktárgyként való választását, vizsgakötelezettséggel. Ennek megfelelően a kötelező 24 hét gyakorlati időnek is csak a felét kell feltétlenül gyógyszertárban eltölteni, a másik felét a gyakornok érdeklődésének megfelelően közép- vagy nagyüzemben, intézeti gyógyszertárban vagy laboratóriumban is el lehet tölteni. Ugyanekkor tovább emelték az orvosbiológiai tantárgyak részarányát az oktatásban. Ezt az a világszerte fokozottan előtérbe kerülő szemléletváltozás tette szükségessé, amely szerint a gyógyszerészekkel kapcsolatos társadalmi elvárás a klasszikus gyógyszerkészítő tevékenység mellett egyre inkább a gyógyszerszakértő, felvilágosító szerepkör felé is alakul. Ez az orvosok felé gyógyszerterápiás tanácsadási és konzultációs irányt, az érintett betegek felé pedig egészségügyi felvilágosító irányt jelent. 53 Az 1988-ban bevezetett oktatási reform is ezt az irányzatot fejlesztette tovább. A gyógyszerészhallgatók túlzottan megnövekedett heti óraszámait úgy igyekezett csökkenteni, hogy bevezette az 5 éves gyógyszerészképzést, amely 9 félév egyetemi tanulmányt és 1 félév államvizsga előtti gyakorlatotjelent. Az új tanügyi reform még azt is célul tűzte ki, hogy a hallgatók egyetemi tanulmányaik befejeztével valamelyik világnyelvet középfokú nyelvvizsga szintjén ismerjék. A DOKTORI CÍM MEGSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGE A GYÓGYSZERÉSZEK SZÁMÁRA A Pesti Egyetemen csak 1852-től nyílt lehetőség a gyógyszerészek számára a doktori cím, nevezetesen a ,, doctor chemiae" cím megszerzésére. Ezt a címet csak a gyógyszerészek nyerhették el az Orvoskaron, ugyanis a Bölcsészkaron doktorált vegyészek, a többi bölcsészkari doktorátussal megegyezően a ,, doctorphilosophiae" címet kaphatták. A doktorátus megszerzésének lehetősége a gyógyszerészek számára igen nagy jelentőségű volt, mivel ezzel a gyógyszerészetet egyen51 A 27/1951. I. 28. MT sz. rendelet. A 47/1955. VIII. 13. MT sz. rendelet. 52 Rixer András—Zalai Károly: A gyógyszerügyi szervezéstan egyetemi oktatásának előzményei és kialakulása hazánkban. Gyógyszerészet 1981. 2. sz. 59. 53 Szász György: A gyógyszerészképzés 25 éve és perspektívái. Gyógyszerészet 1976. 2. sz. 48. uő.: A gyógyszerészképzés Magyarországon. Gyógyszerészet 1984. 9. sz. 331. uő. : A magyar gyógyszerészképzés... 45. Végh i. m. 44.
