Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés története

Kolozsvári Egyetem. Az alapító oklevelét pedig csak 1881-ben szentesítette az uralkodó, amikor is ,,Ferenc József Tudományegyetem" nevet kapott. Itt is azonnal megindult a gyógyszerészképzés, sőt a Monarchia egyetemei közül ekkor csupán itt oktatták kötelező tárgyként a gyógyszertechnológiát és a recepturát. (A Pesti Egyetem ekkor — mint láttuk — úgy avatott még gyógyszerészeket, hogy a gyógyszerkészítés nem szerepelt az oktatott tárgyai között.) A kolozsvári egyetemen ugyanis 1884. január 9-én Hintz György gyógyszerészt magántanárrá habilitálták, gyógyszerészi műtan és vénykészítés tárgykörében és már ez év szeptemberétől meg is kezdte e tárgyaknak az oktatását a gyógyszerészhallgatók számára. (Vénykészítéstant az orvostanhallgatóknak is adott elő.) Tehát ő volt az első magyar gyógyszerész, akit az Orvoskar magántanárrá fogadott. Ugyancsak az ő kezdeményezésére létesült 1902-ben az Egyetemi Gyógyszertár is Kolozsváron, amely 1904 január l-jével kezdte meg a működését. Hintz György időközben bekövetkezett halála miatt a kolozsvári Egyetemi Gyógyszertár első vezetője Issekutz Hugó lett.

38 Szintén a Magyar Korona területeihez tartozó Zágrábban 1874-ben nyitotta meg kapuit az egyetem és 1882-től itt is megkezdődött a gyógyszerészképzés. A Horvát Gyógyszerészeti Társaság politikai demonstrációi miatt, amelyből az egyetemi hallgatók is jelentékeny részt vállaltak, ezt 1897-ben már meg is szüntették.

39 Az 1888. évi új gyógyszerészképzési rendszer, illetőleg az ezt összefoglaló 1892. évi szabályrendelet, az egyetemi képzés tárgyai és vizsgarendje szempontjából nem sok újat jelentett az előzőekhez képest. A gyógyszerészhallgatók az I. évben a Bölcsészkarhoz, a II. évben az Orvoskarhoz tartoztak az egyetemen. Az I. év első félévében változatlanul fizikát és ásványtant hallgattak, de most már az állattan is ennek a félévnek az anyagához tartozott. A második félévben folytak a kémiai gyakorlatok. Ugyanúgy mint eddig, mindkét félévben oktatták a kémiát, de most már a botanika is két féléves tárgy lett. AII. évben már nagyobb a változás: az első félévben gyógyszerismeretet és kémiai analitikát (elméletet és gyakorlatot), valamint új tárgyként közegészségtant kellett hallgatni. A második félévben gyógyszerészi kémiát (elméletet és gyakorlatot), valamint gyógyszerismeret gyakorlatot végeztek. Vizsga az első félév végén fizikából, a második félév végén kémiából és botanikából volt. Az egyetem befejeztével gyakorlati szigorlatot kellett tenni kémiai analízisből (qualitativ, quantitativ), gyógyszerészi kémiából (azonosság- és szennyezésvizsgálat) és drogismeretből (mikroszkópos felismerés). Ha ez sikerrel járt, akkor következett az elméleti szigorlat gyógyszerészi kémia, gyógyszerismeret és gyakorlati gyógyszerészet tárgykörökből. Az elméleti szigorlati bizottságban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által kinevezett gyógyszertártulajdonos is helyet foglalt, aki a gyakorlati gyógyszerészet tárgyköréből vizsgáztatta a jelöltet. A tandíjon felül a vizsgadíj 95 forintot (190 koronát) jelentett. Az elméleti vizsga után került sor az eskütételre és a diploma kiosztására. Az új miniszteri rendelet értelmében a továbbra is latin nyelvű gyógyszerészdiploma szövegmódosítására is sor került.

40 Nagy jelentőségű volt a magyar gyógyszerészképzésben, hogy több európai országot (például Mezey Géza: Az első magyar egyetemi gyógyszertár rövid története. Gyógyszerésztörténeti Diárium 1974. 2. sz. 109. Tartalja, Hrvoje: Mouvement social des pharmaciens en Croatie. Orvostörténeti Közlemények 97—99. sz. 187. 35 985/1892. VKM sz. rend. 24 856/1893. VKM sz. rend. Bolányi—Palatkás i. m. 440, 464. Halmai: A korszerű gyógyszerészképzés. .. 207—208. Lipták i. m. 381. Rácz: i.m. 3. Szentgyörgyi: A magyar gyógyszerészképzés... 187. Végh i. m. 41.