Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés története

Ausztriát 5 évvel) megelőzve, Magyarországon 1895-től a nők számára is megnyílt a pálya, bár az első gyógyszerészi diplomát amelyet nő kapott, csak 1903-ban állították ki Kolozsváron Thinagel Szerafin számára.

41 Az 1914. évi gyógyszerészképzési reform szerint az egyetemi képzés továbbra is 2 év maradt, amely változatlanul az I. évben a Bölcsészkaron (a Kolozsvári Egyetemen a Matematikai és Természettudományi Karon), a II. évben pedig az Orvoskaron folyt. Az I. évben fizikát, kémiát, botanikát, állattant és ásványtant hallgattak és az év végén fizikából, kémiából és növénytanból, úgynevezett ,,előszigorlatot" tettek. A II. év első félévében kémiai analitikát, gyógyszerismeretet, közegészségtant és gyógyszerészetet (gyógyszerészi technológiát) hallgattak. Ez utóbbit gyakorlattal, heti 2 órában, azonban vizsgakötelezettség nélkül, ami a hallgatók előtt meglehetősen komolytalan színben tüntette fel a legfontosabb szaktárgyukat. A második félévben ezek mellett még gyógyszerészi kémiát is hallgattak. Az év végén ezekből — a gyógyszerészet kivételével — elméleti és gyakorlati szigorlatokat kellett tenni. Újdonság volt, hogy a közegészségtan tárgyon belül kötelezővé tették az élelmiszervizsgálatokat is.

42 A Pesti Egyetem Gyógyszertani Intézetéből 1914-ben vált ki a Gyógyszerismereti Tanszék, így az 1907-ben alapított Egyetemi Gyógyszertár után ez lett a második olyan intézet, amely csak a gyógyszerészhallgatók oktatását szolgálta. Korábban ezt a tárgyat a gyógyszerészhallgatók számára külön előadásban adták elő a Gyógyszerészeti Intézetben.

43 A Tanácsköztársaság ideje alatt született egy rendelet, egy Gyógyszerészi Főiskola létrehozására, amelynek elnöke Winkler Lajos professzor, igazgatója pedig Darvas Ferenc, a Gyakornoki Tanfolyam vezető tanára lett volna. Megnyitását az Aggteleki (ma Kiss József) utcai gyógyszerészházban tervezték. Az oktatási programtervezetet Vámossy Zoltán professzor vezetése mellett dolgozták ki. Bár ez a terv a Tanácsköztársaság bukása miatt nem valósulhatott meg, korszerűsége miatt mégis foglalkoznunk kell vele. A 8 féléves (!) főiskolára gyakornoki idő és vizsga nélkül, közvetlenül az érettségi után lehetett volna beiratkozni. Viszont az első három évet követő nyári szünetekben 2—2 hónapos gyógyszertári gyakorlat lett volna kötelező, valamint a IV. év befejeztével további 2 év gyakorlat lett volna az előfeltétele a teljes jogú gyógyszerésszé válást jelentő approbációs vizsgára bocsátásnak. Az oktatási tervbe vett tárgyak alkalmassá tették volna a végzett gyógyszerészeket nemcsak a gyógyszertári, de más területeken (nagyüzemi gyógyszergyártás, gyógy növény termesztés, vizsgáló laboratórium stb.) végzendő munkára is.

44 Mint tudjuk az I. világháborút követő trianoni békeszerződés Erdélyt Romániához csatolta. EnBánóné Dr. Fleischmann Marianna: A gyógyszerészeti gyakorlat és tudomány első női művelői Magyarországon. Gyógyszerészet 1975/12. sz. 464—468. 105 597/1912. VKM sz. rend. 112 745/1914. VKM sz. rend. Lipták i. m. 382. Végh i. m. 42. Zalai: A gyógyszerészek szerepe. .. 142—143. u.ő.: Adatok a 60 éves... 99. Zboray—Zalai: Az egyetemi gyógyszertár. . . 218. Halmai: A korszerű gyógyszerészképzés... 212. A Közoktatási Népbizottság 157404 (1919. VU. 5.) sz. és a 173 763 (1919. VIL 29.) sz. rendelete. Halmai: A korszerű gyógyszerészképzés ... 210. Kurucz Tibor—Benkő György: A Magyar Tanácsköztársaság gyógyszerészetéről. Gyógyszerészet 1969. 3. sz. 104. Varga Pál: A Tanácsköztársaság gondoskodása a gyógyszerészképzésről. Gyógyszerészet 1976. 9. sz. 353-355.