Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vitálisné Zilahy Lídia: A tűzliliom mint gyógynövény és sírvirág a Pest megyei Monoron
A lábmosófű elnevezés valószínűleg Plinius C. 21. könyve 90. fejezetében foglaltak alapján jött létre. Ezt a feltevésünket a következőkben kívánjuk megerősíteni. A héber biblia az altestre vonatkozó részeket a láb szóval fejezi ki: Bírák könyve III. 24.: ... 'ak mésik hü' 'ét-raglav bah a dar ha-m"qéra. A Kittel R. : Biblia Hebraica (Stuttgart, 1949J szerint, ,Surely he covereth his feet in his Summer chamber. " The Holy Bible. .. translated. .. by his Majesty's special command. A.D.1611. Továbbá Sámuel I. könyve 24. rész 4. vers: ... va-jäbö' sä'ül Phäsek 'et ragläv. .. ,,King Version" 1. Samuel 24. 3. ... and Saul went in to cover his feet. .. Károli Gáspár fordításában (Szent Biblia... Budapest, 1883) a Sámuel I. könyve 24. rész 4. vers így szól: ,,... béméne Saul, hogy az ő lábait befedezné... " A fentiekben hivatkozott bibliai idézetek értelmezése szerint a héber szövegben a »láb« szóval fejezték ki az egész »altest« testrészt, s a fordítások is ezt a szót használják. Ezt a szemérmes megoldást követte Szikszai F. B. is névadásánál. így a ,,lábmosófű" elnevezés az ,,altestmosófű"vei azonosítható. Ezért Rapaics R. (1932) lábmosófűre vonatkozó bírálatával nem értünk egyet, hiszen a korabeli füvészek az alkalmazhatóság, vagy a használhatóság szempontjából tárgyalják a növényeket. A zöld liliom elnevezés 1579-ből Bejthe István református prédikátortól és füvésztől származik. Clusius C. belgiumi kálvinista füvész az 1579—80-as években barátja, Batthyány Boldizsár németújvári birtoka melletti réten megtalálta a Lilioasphodelus luteoflora növényt. Clusius C. szerint ezt a növényt a magyarok zöld liliomnak nevezik. Magyarországi gyűjtése után Bejthe Istvánnal összeállította a Nomenclator pannonicus-í, s ebbe a zöld liliom nevet is beiktatták. Az érdekesség kedvéért még a következő irodalmi adatot is idézzük. Müller F. (1937) ,,Das grosse illustrierte Kräuterbuch" című könyve 735. oldalán — magyar fordításban — a következőket írja: ,,... Fajok: Sárga Napliliom (Hemerocallis flava)... amely a magyar és az erdélyi, a szibériai és a svájci mezőkön vadon nő és nálunk (Németországban) a kertekben nevelik... " „Felhasználás: A levelek a tatároknál a (len)vászon egyik fajtáját adják. A virágokat kellemes illatuk miatt a szíverősítő szerek közé sorolják." Tudjuk jól, hogy a sárga, illatos virágú Hemerocallis faj nem azonos a tűzliliommal. Kizárólag azöld liliom névadásra és a Hemerocallis fajok leveleinek, virágainak hasznosítására, a növényföldrajzi elterjedésére kívántunk rávilágítani. A TŰZLILIOM MINT SÍRVIRÁG Benkő József'(1740—1814) közép-ajtai református prédikátor, füvész és nyelvész volt. Prédikációiba is beleszőtte a botanikát. 1777-ben írta és mondta el a „Nagyajtai halotti beszéd"-et, mely nyomtatásban 1781-ben jelent meg. E halotti beszédhez Ézsaiás próféta könyve 40. rész 6—8. versét vette alapul: ... Minden test olyan mint a fű, és annak szépsége mint a mezei virág: Megszárad a fű, leesik a virág, mikor az Úrnak szele fuvall arra. Bizony olyan a nép mint a fű! ' ' E gondolaton keresztül szőtte halotti beszédébe a Linne-féle „systema sexuale"A (ÉderZ. 1978). (Benkő J. 1781) „Téli bokréta "című munkájában minden koszorúba kötött virág bibliai példával megvilágított erkölcsi tulajdonságokat szimbolizál. Benkő J. (1783) hazánk területéről már ismert két Hemerocallis fajt már Linne binominális nomenclaturája szerint írta le füvészkönyvében. Egyidejűleg magyar névvel látta el a Hemerocallis fajokat. így a H. flava (hazánk területén őshonos) fajt sárga tubarózsa, a H. fúlva (tűzliliom) fajt tüzes tubarózsa névvel illette. A Síliom (Hemerocallis) nemzetségnév Diószegi Sámuel debreceni református prédikátortól és
